Krimson

Bevezetés

Az Krimson nem csupán egy újabb platformer, hanem egy érzéki támadás, ami minden elemet, a zenétől a vizuális effekteken át, a határainkra tolja. A játék története egyszerű: át kell vészelni a poklot, ahol a platformok és akadályok mind a zene ütemére mozognak. A világ folyamatosan változik, és minden egyes ugrás, minden egyes döntés élet-halál kérdése. De míg a zene és a látvány igazán erőteljes, a játékmenet kegyetlenül kemény. Egy igazi Super Meat Boy-féle szintű próbálkozásról van szó, ahol minden halál tanulási lehetőség.

Játékmenet és élmény

A játék folyamatosan pörög, és az egész világ, ahová belépünk, egy igazi zenei infernó: a pokol minden szinten újabb és újabb akadályokat gördít elénk, miközben a zene, ami az egész játék hátterét adja, felpörgeti az eseményeket. Itt nemcsak a reflexeidre lesz szükség, hanem arra is, hogy megértsd a ritmust, és aszerint időzítsd a mozdulataidat. Az ütem a legfontosabb, és ha nem figyelsz eléggé, akkor valószínűleg az összes ugrásod meghal.

A játék a szokásos platformer mechanikát követi: ugrás, futás, kerüld el az akadályokat. De ami különlegessé teszi, az a zene és a látványvilág együttes hatása. A háttérzenét egy olyan kombináció adja, ami egyszerre hozza a heavy metal és a dubstep pörgős világát, ami igazán elbírja azokat, akik szeretik a keményebb hangzásokat. Valószínűleg Skrillex és Slayer találkozása az, amit keresel, ha a zene az, ami igazán behúz a játékba.

A boss fightok is különlegesek: ugyanúgy az ütemre kell mozognod, de emellett még az is lehetőséged van, hogy a bossokat villámcsapásokkal találjuk el. Ez egy üdítő változatosságot jelent a monoton támadások mellett, de hosszú távon talán kicsit többet várnék a játékmenet változatosságából. Azonban, ha valami igazán nehéz játékélményre vágysz, akkor ezt a szintet elérheted a legjobb módon.

Vizualitás és hangzás

A Krimson vizuálisan igazi őrület. A pokoli világ színes és szinte fájdalmasan pörög. Az akadályok és a platformok gyakran alig látszanak ki a háttérből, és a stroboszkópos hatások még inkább fokozzák a diszorientáció érzését. Azt mondanám, hogy a játékban minden egyes halál után úgy érezheted magad, mint aki egy ideig nem látott semmit, mert annyira leterheltek a képernyőn látható ingerek. Lehet, hogy épp ez a célja, de azért néhány kisebb hozzáférhetőségi funkcióval biztosan segíthettek volna ezen. Mert valljuk be, nem mindenkinek van szüksége folyamatos érzéki bombázásra.

A zene viszont kiválóan passzol a játékmenethez. Az egész hangulatot aláfestő dubstep és metal ötvözet igazán egyedi élményt ad, és ha igazán pörögni szeretnél, akkor csak fülhallgatóval játszva érdemes próbálkozni, hogy megértsd, mi is történik valójában a játék világában.

Értékelés: 7 / 10 - Jó