Warhammer 40,000: Space Wolf

A Space Wolfok és a kaotikus űr

A történet szerint egyedül kell megvédened egy régi relikviát, miközben elárasztanak a káosz isteneit imádó ellentábornokok. A cél világos, de valahogy az élmény nem adja meg azt a súlyt, amit egy Warhammer-játék esetében elvárnánk. A játéknak van egy próbálkozása, hogy epic és taktikus legyen, de a valóságban inkább egy lassú, fárasztó játékélményt kapunk.

A történet gyenge: minimális cselekmény, ami inkább indokolatlan küldetéseken és üres párbeszédeken alapul, mintsem egy izgalmas kalandon. A központi karakterek sem igazán ragadnak meg, és az egész kampány során hiányzik az az ív, amit a komolyabb RPG-kben megszokhattunk.

A harcrendszer – amikor a taktika és a kártyák nem elég

A játéknak két fő része van: a taktikai harc és a kártyagyűjtés. A taktikai részt az X-Com vagy a Mario + Rabbids játékokkal lehet összehasonlítani, de sokkal lassabb és kevésbé intuitív. Az irányítás nem az igazi; a karakterek mozgása gyakran nem az általad választott négyzetre történik, amitől sokszor elmarad a taktikai döntések hatékonysága.

A kártyás rendszer viszont egy érdekes próbálkozás, ami próbálja újítani a harcot. Minden karakter saját kártyát húz, amik különféle támadásokat, mozgásokat és védelmi képességeket adnak. Az alapötlet jó, de a kivitelezés gyenge. A különféle fegyverek közötti egyensúly nem tökéletes, és egyes fegyverek (mint a Thunder Hammer) ugyan nagy sebzést okoznak, de annyi erőforrást igényelnek, hogy valójában alig használod őket. Az egész rendszer úgy érzed, mintha folyamatosan hátráltatnának a döntéseidben.

A deckbuilding sem segít sokat, mert a képernyőn kicsi lista jeleníti meg a kártyákat, amit elég nehéz kezelni. Nincs útmutatás arra, hogy hogyan építs hatékony paklit, így az egész inkább próbálkozás és hiba, mintsem egy szórakoztató, elmélyült stratégiai lehetőség.

A fejlesztés a kártyák között – és a gacha csalódás

A kártyák fejlesztése elég frusztráló, mivel a "forging" rendszer egy nagy lutri. Elvileg a játék során nyithatsz új kártyákat, de a szerencse nem mindig kedvez. Mi például több ezer érmét költöttünk a legendás kártyák megszerzésére, és csak átlagos kártyákat kaptunk. Ez pedig igazi csalódás, főleg amikor kiderült, hogy ha egyszerűbb csomagokat vásároltunk volna, sokkal több kártyát kaptunk volna, nagyobb valószínűséggel a kívánt ritkaságokkal. Az ilyen mechanizmusok igazán elvehetik a kedvet a játéktól.

Miért nem működik?

Az egész játéknak az a problémája, hogy bár van egy érdekes alapötlet, az végül nem áll össze egy szórakoztató, jól működő egésszé. A harcok egy unalmas, repetitív élménnyé válnak, amiket időnként ki akarsz kerülni. A Story pedig annyira vékony, hogy igazán nem is érzed azt a motivációt, hogy végigjátssz. A játéknak nincs igazi fejlődési rendszere, ami még a hosszú távú szórakozást is elvenné. A Chaos Space Marines ugyanazt a páncélt viselik, mint a te hőseid, de sokkal gyengébben harcolnak – egy furcsa egyensúlyi probléma, ami inkább zavart, mintsem segített.

Összegzés

A Warhammer 40,000: Space Wolf nem hozza azt, amit a cím alapján vártunk. Taktikai harcok, kártyák, és egy érdekes, de gyengén megvalósított világ, ahol minden repetitív és nem igazán szórakoztató. Ha szereted a kártyás mechanikákat és nem bánod, hogy az irányítás kicsit el van csúszva, talán érdemes adni neki egy próbát, de ha igazán minőségi taktikázásra vágysz, jobb, ha más címek felé fordulsz. A Space Wolf egy jó ötlet, de a végén inkább csalódás, mintsem igazi élmény.