Mi lenne a sport vér nélkül, mi? Ha valaki azt mondja, hogy sosem örült egy-egy jó kis “beszállásnak” egy meccsen, hát biztosan nem látta még igazi sporttörténelmet. Ha valaki úgy gondolja, hogy a jégkorong nem a brutalitásról szól, akkor próbálja ki a *Super Blood Hockeyt*, ahol a pattanó korong mellett némi extra vér is megjelenik – és higgyétek el, nem csak dísznek. Itt nemcsak a gólok számítanak, hanem a pofonok is.

Super Blood Hockey
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Egész jó
Mi lenne a sport vér nélkül, mi? Ha valaki azt mondja, hogy sosem örült egy-egy jó kis “beszállásnak” egy meccsen, hát biztosan nem látta még igazi sporttörténelmet. Ha valaki úgy gondolja, hogy a jégkorong nem a brutalitásról szól, akkor próbálja ki a Super Blood Hockeyt, ahol a pattanó korong mellett némi extra vér is megjelenik – és higgyétek el, nem csak dísznek. Itt nemcsak a gólok számítanak, hanem a pofonok is.
A játékmenet: Jég és vér
A Super Blood Hockey a klasszikus NES-es Ice Hockey újragondolt változata, és bár az alapok nem változtak, a fejlesztők nem spóroltak a vérrel. A cél egyszerű: irányítasz egy négyfős csapatot (plusz egy AI irányította kapust), és a feladatod, hogy a korongot bejuttasd az ellenfél hálójába. A játék szinte azonnal elkapja az embert, a pixelgrafika és a minimalista dizájn egy olyan letisztult élményt ad, amitől tényleg megérzed, hogy ott vagy a jégen. A korong ütése, a csapat tagjainak mozgása, mind olyan, mint egy jó régi NES játék – igaz, most sokkal véresebb.
A legjobb talán az, hogy a játékmenet nem pörög túl gyorsan, hanem éppen annyira intenzív, hogy ne veszítsd el a fonalat. Mégis, ahogy elkap a pörgés, hamarosan előfordulhat, hogy egy jól megtervezett támadás is teljes káosszá válik, miközben a csapattagjaid össze-vissza ütögetik egymást. Mielőtt észbe kapnál, már egy góllal lemaradva szaladgálsz a jégen.
Tűz és jég: A verekedések csodálatos káosza
De mi lenne a jégkorong, ha nem lenne benne némi verekedés? A Super Blood Hockey ezt a “sportágat” még tovább viszi: ha sokáig ütögetsz egy játékost, a feszültség kirobban, és bekövetkezik a “harc”. Ez nem egy egyszerű összetűzés, hanem igazi verekedés, ahol mindkét csapat nekiesik egymásnak, amíg csak egy valaki marad talpon. Mi történik akkor? Az ellenfél csapatának tagja a földön hever, vér kíséri minden mozdulatát, és talán a legjobb: előfordul, hogy egy-egy karakter véget is ér a meccsnek. Igen, a halál is ott leselkedik a jégen, ami szórakoztató módon felbolygathatja a mérkőzést.
Játékmódok: Még több őrület
A Super Blood Hockey különböző játékmódokat kínál, így nemcsak a sima mérkőzésekkel fogsz találkozni. Az Exhibition Mode és Tournament Mode egyértelmű, de a Challenge Mode és a Franchise Mode igazán izgalmas lehetőségeket tartogat. A Challenge Mode-ban különféle szabályokkal játszhatsz, például egy sokkal nagyobb csapat ellen, míg a Franchise Mode azt jelenti, hogy nemcsak egy csapatot irányítasz, hanem teljes menedzseri feladatokat is vállalsz: vásárolsz, eladsz, edzel, statisztikákat nézel – de azért a pofonok sem maradhatnak el!
De mi a helyzet a mélyebb élménnyel?
Noha rengeteg játékmódot kínál, a Super Blood Hockey egyik legnagyobb problémája, hogy a meccsek szinte egyformák, és bár a harcok szórakoztatóak, az igazi stratégia hiányzik. Nagyobb meccseknél is mindig ugyanazok a mozdulatok, ugyanazok az impulzusok – és hamar belefulladsz a zűrzavarba. Aztán ott van az a probléma is, hogy időnként túlságosan is hektikus tud lenni az egész. Túl sok ütés, túl sok vér, és a végén egy kicsit elveszíted a fonalat, és nem tudod, mi történt az előző pár másodpercben.
A vizuális élmény: Punk és pixel
A grafika nem akar semmi extrát, ami egyébként kifejezetten előnyére válik. A pixelgrafika visszarepít minket a régi időkbe, de az animációk és a harcok tényleg jól mutatnak. A pályák egyszerűek, de azért egy-egy kis részlet (például a jég repedése) jól feldobja az élményt. A hangok is jól passzolnak a hangulathoz, ha nem is túl bonyolultak.
Konklúzió: Szórakoztató, de nem tartós
A Super Blood Hockey egy szórakoztató, káoszos jégkorong játék, ami remekül alkalmas arra, hogy egy-két órára szórakoztasson, de hosszú távon valószínűleg nem fog minket teljesen lekötni. Az agresszív játékmenet és a harcok izgalmasak, de a szórakozás hamar monotonitásba torkollhat, ha túl sokáig játszunk. Ettől függetlenül, ha szükséged van egy kis felhőtlen őrületre, amit az agyad leállítása mellett élvezhetsz, akkor próbáld ki – és ha szükséges, dobd be egy-egy ütést a másik csapatnak!
RENDSZER_ELŐNYÖK
- 01SZÓRAKOZTATÓ ÉS PÖRGŐS JÁTÉKMENET
- 02A HARCOK REMEKÜL FELRÁZZÁK A MÉRKŐZÉSEKET
- 03TÖBB JÁTÉKMÓD IS SZÓRAKOZTAT
- 04KLASSZIKUS PIXELGRAFIKA, AMI JÓL PASSZOL A STÍLUSHOZ
KRITIKUS_HIBÁK
- 01TÚL KEVÉS STRATÉGIA, ÍGY HAMAR MONOTON LESZ
- 02A MECCSEK NÉHA TÚL HEKTIKUSAK
- 03A JÁTÉKMENET VISZONYLAG HAMAR ISMÉTLŐDIK




























