Willy Jetman: Astromonkey's Revenge

Hülyés sztori, jó arányérzékkel

A történet egyszerű, néhol gyerekesen bugyuta, de sosem válik fárasztóvá. A poénok gyorsan jönnek-mennek, nem ülnek rá a játékra, és ami a legfontosabb: nem állnak a játékmenet útjába. Rövid magyarázatok, minimális tutorial, aztán mehetsz is a dolgodra. Ezt mindig nagyra értékelem – itt nem akarnak tanítani, inkább bíznak benned.

A jetpack lelke mindennek

A játékmenet központja Willy jetpackje, és szerencsére pontosan úgy működik, ahogy az ember elvárja. Ha ugrás közben indítod be, gyorsan kilő felfelé. Ha álló helyzetből, lassabb, kontrolláltabb az emelkedés, de több üzemanyagot éget el. Egyszerű, logikus, azonnal érthető.

Nincs idegesítő erőforrás-menedzsment. Az üzemanyag gyorsan töltődik vissza, így nem a tankolással foglalkozol, hanem a mozgással. Ettől viszont még nem válik túl könnyűvé a játék, mert a pályák tele vannak jól elhelyezett veszélyekkel. Okosan megtervezett akadályok, amik kihívást adnak, de sosem érződnek mesterségesnek.

Ismerős gyökerek, jól kezelve

A fő feladat – törmelék összegyűjtése és elszállítása – egyértelműen a Jetpac és társai felé kacsint. Szerencsére a leadási pontok nincsenek túl messze, így nem válik nyűgössé az ide-oda rohangálás. Sőt, ez adja meg az alkalmat arra, hogy különböző útvonalakat fedezz fel, titkokat találj, és gravitóniumot gyűjts.

A gravitónium a fejlesztések alapja: fegyverek erősítése, újratöltése. A fegyverválaszték kifejezetten jó: az alap lézer után jönnek a shurikenek, a lángszóró és más finomságok, mindegyik más ellenféltípus ellen hatékony.

Ahol kicsit megfogja a játék a saját kezét

Az egyik bosszantó korlát, hogy csak két fegyvert vihetsz magaddal. Az elején ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az egyik slot mindig a bombáké, mert kellenek a haladáshoz. Így a második helyre kiválasztasz egy fegyvert, és nagy eséllyel azzal is maradsz végig, mert a váltás macerás: vissza kell menni mentési ponthoz.

És ha már mentési pontok: bár viszonylag gyakran vannak, a klasszikus probléma itt is előjön. Meghalsz, és elveszíted a haladást, mert nem mentettél. Technikailag ez a te hibád, de az eredmény az, hogy túl óvatosan kezdesz játszani.

Gyűjtés – mentés. Harc – mentés. Titok – mentés.
Ez egy idő után kicsit megtöri a flow-t, főleg azért, mert Willy az elején kifejezetten sérülékeny: két-három találat, és vége a dalnak.

Zárás

Minden apró bosszúság ellenére a Willy Jetman nagyon pozitív meglepetés volt. Egy olyan kézzel épített, szerethető Metroidvania-lite élmény, ami nem akar többnek látszani, mint ami – és pont ezért működik. A cím lehet, hogy nosztalgiát árul, de a játék mögötte modern, átgondolt és élvezetes.