Sling Ming

Nem ugrálsz, hanem lengsz

Az eShop leírást nyugodtan el lehet felejteni. Itt nem precíz ugrásokról van szó. Princess Minget irányítom, pontosabban nem is őt, hanem azt a köteléket, ami az Oxylane nevű, elhagyatott közlekedési rendszerhez rögzíti. Ez a sínrendszer tartja életben, oxigént biztosít, és ezen keresztül mozgatom őt bolygóról bolygóra.

A pályák fölött futó síneken csomópontok vannak, ezekhez csatlakozva húzom végig Minget a pályán. A csomópontok sorrendje, az induló pozíció, a lendület és a forgás mind számít. Ha jól időzítek, Ming gyönyörű ívben lendül át akadályokon, kapcsolókat aktivál, collectible-öket szed össze. Ha rosszul… akkor ott lóg szerencsétlenül egy fal mellett, vagy leszakad a kötélről, és mehetünk újra.

És igen, van lézer, húsevő növény, és természetesen láva is. Mindig van láva.

A fizika itt tényleg működik

A Sling Ming legnagyobb erénye, hogy a fizikai modellje betonbiztos. Ez nem kis dolog, mert az egész játék erre épül. A World of Goo, az Angry Birds, sőt még a Super Mario Galaxy slinges-gravitációs szekciói is eszembe jutottak játék közben. Nagy nevek, nagy elvárások – és a játék meglepően jól hozza ezt a szintet.

A végigjátszás során több mint háromszáz halált gyűjtöttem össze, és egyetlenegyet sem éreztem igazságtalannak. Nem volt bugos ütközés, félrenyelt input vagy „a játék szívat” érzés. Amikor meghaltam, az az én hibám volt. Ez ritka és becsülendő.

A checkpoint rendszer gyors, a csomópont-beállításaim megmaradnak halál után, így apránként lehet finomhangolni a megoldást. A fejlődés során új képességek nyílnak meg: gyorsabb mozgás a síneken, lövedékek, kapaszkodók, mozgatható platformok. Mindegyik természetesen simul bele a játékmenetbe.

Nehéz, de nem kegyetlen

Lesznek pályák, amik elsőre lehetetlennek tűnnek. Ilyenkor jön az a pont, amikor leteszem, visszatérek később, és hirtelen összeáll a fejemben a megoldás. Ez a Sling Ming egyik legnagyobb erőssége: jutalmazza a kitartást és a kísérletezést.

Az elszórt érmékkel át lehet ugrani egy-egy idegesítőbb pályát, így nincs valódi fal, ami megállítaná a haladást. Mégis, amikor végül sikerül egy nehéz szekció, az igazi, régi vágású elégedettséget ad.

Az Itom nevű gyűjthető molekulák kellenek a világonkénti boss fightokhoz. Ezek kis arénákban zajlanak, mozgó fenyegetéssel, és eleinte nem mindig egyértelmű, mit is kéne csinálni. De mint minden másnál itt is: megfigyelés, minták, gyakorlás – és egyszer csak „katt”.

Irányítás: érintés az igazi

Indításkor választok: érintőképernyő vagy kontroller. A döntés lezárja a másik opciót, ami jó, mert nem lesz véletlen input. Joy-Con-nal is korrekt az irányítás, a bal stickkel csomópontok között váltok, a `Y`-nal szabad mozgást kapok.

De őszintén? Kézben, érintéssel a legjobb. A gyorsaság és a pontosság főleg a kaotikusabb helyzetekben sokkal jobban kijön. Dockolt módban egy pointeres megoldás még dobhatott volna rajta, de így is teljesen vállalható.

Egy kedves, visszafogott történet

A sztori pár karakteren és rövid párbeszédeken keresztül bontakozik ki, köztük Ming AI-társa, pathOS is felbukkan. Semmi túlírtság, semmi felesleges lore. Ha újrajátszom egy pályát, ott a gyorsítás gomb, és mehetek tovább. A fő történet után pedig marad bőven gyűjtögetni- és kihívásvadászni való.

Zárás

A Sling Ming egy letisztult, magabiztos játék. Nem akar többnek látszani annál, ami: egy okosan megtervezett, fizikára épülő puzzle élmény, szerethető világgal és fülbemászó zenével. A nehézség jól adagolt, a mechanikák addiktívak, és minden siker a saját ügyességemből fakad.

Az eShop zsúfolt kínálatában ez a játék nem csak túlél – hanem ki is emelkedik.