HyperBrawl Tournament

Alapsztori – mert valami indok mindig kell

Van történet. Valami galaktikus bajnokkeresés, ősi univerzumvédők, Hyperforce, kozmikus kupa. Őszintén? Egy meccs után már nem igazán érdekelt. Ez itt csak díszlet, ürügy arra, hogy különböző jövőbeli bunyósok egymásnak essenek, miközben megpróbálnak gólt szerezni. És ez teljesen rendben van.

Játékmenet – amikor a káosz tanulhatóvá válik

Nyolc harcos közül választhatunk, három kategóriában: core, swift és tank. Ketten alkotunk egy csapatot, 2v2 meccsekben, ahol az ököl, a fegyver és a labda egyformán fontos. Ütsz, rúgsz, fegyvert aktiválsz, speciált lősz el, és közben próbálod a labdát az ellenfél neonkapujába juttatni.

A tutorial becsületesen végigvezet az alapokon, de egy nagyon fontos dolgot elhallgat: a lövést tölteni lehet. Amikor erre rájöttem, hirtelen kinyílt a játék. Feltöltött lövéssel nemcsak ellenfeleket lehet K.O.-zni, hanem a labdát is úgy lehet pattintani falról falra, portálon át, hogy az egész aréna egy flippergéppé válik. Ez az a pont, ahol a HyperBrawl igazán elkezd működni.

Mozgó arénák és hypercurve – az igazi fűszer

Az arénák nem statikusak. Forgó padlók, csúszó falak, oszlopok, portálok – minden mozog, minden beleszól a meccsbe. És erre jön rá a hypercurve: lövés közben a jobb analógkarral brutálisan meg lehet csavarni a labdát. Nem finoman. Túlzóan. Rajzfilmesen.

Ez az egész együtt adja azt az érzést, hogy a meccsek nem csak reflexről szólnak. Van benne tervezés, helyezkedés, időzítés. Mikor töltesz lövést, mikor váltasz fegyvert, mikor hagyod, hogy az aréna dolgozzon helyetted.

Fegyverek és eszközök – az arcade lelke

Minden meccs előtt felszereléseket választasz: kalapácsok, ciklonkardok, mágneses sugarak, pajzsok, turbók. Ezek nem csak díszek. Kombinálva a hypercurve-vel és a feltöltött lövésekkel egészen elképesztő helyzeteket lehet kialakítani.

Online meccseken, valódi játékosok ellen jön ki igazán, mennyi taktika van ebben az egészben. A botok… nos, ők inkább bemelegítésre jók. Emberek ellen viszont gyakran azon kaptam magam, hogy még egy meccs, csak hogy kipróbáljak egy másik felállást.

Módok és online – majdnem tökéletes

Van kampány AI csapatok ellen, helyi multiplayer, arcade mód, és online ranglista. Az online működik, van elég játékos, és élvezetes. Ami viszont fáj: nincs igazi 2v2 online négy emberrel. Mindig egy ember + egy AI alkot egy csapatot. Értem, miért így van, de ez egy kihagyott ziccer.

A respawn rendszer is megosztó: az ellenfél nagyon gyorsan újraéled a saját kapuja előtt, így egy K.O. után alig van időd gólt lőni. Logikus döntés a balansz miatt, de néha frusztráló.

Technikai oldal – Switch-en vegyes, de vállalható

Kézben tartva néha túl sok minden történik egyszerre, és nehéz követni az akciót. Dokkolva tisztább a kép, viszont időnként kissé lomha az egész. Nem vészes, de érezhető. Minél többet játszol, annál kevésbé zavar, de az elején feltűnik.

Zárás

A HyperBrawl Tournament nem klasszikus sportjáték, nem tiszta bunyós, és nem is akar az lenni. Ez egy arcade hibrid, ami a káoszból csinál rendszert, és hagyja, hogy a játékos találja meg benne a saját stílusát. Nem éri el a Rocket League legendás státuszát, de megvan benne az a bizonyos „még egy kör” érzés.

És néha ennyi pont elég.