Pokémon Sword & Shield

Mi történik, amikor egy új DLC kiadás próbálja felfrissíteni a már jól ismert Pokémon világot, de valahogy mégsem tudja teljesen levetkőzni a régi játék dizájnjait? A válasz a The Crown Tundra – a Pokémon Sword & Shield legújabb kiegészítője, ami elég vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. Egyes részei igazi üdítő frissességet hoznak, de van benne néhány dolog, ami gyorsan visszaránt a régi, elavult játékmechanikákhoz.

Játékmenet – A régi és az új keveréke

Miután megérkezünk a Crown Tundra világába, rögtön egy kicsit túlságosan is bevezetnek minket a karakterek és a történet részleteibe. Az apuka és lánya közötti beszélgetés gyorsan egy apró családi drámába torkollik, ahol választhatunk, hogy beleszólunk-e, vagy inkább továbbállunk. Az elején kicsit zavaró, hogy ragaszkodnak hozzá, hogy részt vegyünk a történetben, és nem engedik, hogy szabadon felfedezzük a világot. Ezt a fajta kényelmetlenséget már az alapjátékban is éreztük, és most sem változik.

Ahogy továbbhaladunk, új helyszínekkel és kalandokkal találkozunk. Az egyik legnagyobb újítás a Dynamax Adventures, ahol egy Max Lairben kell végigküzdenünk magunkat különböző Dynamaxed szörnyekkel, és a végén egy legendás Pokémon vár ránk. Az egész koncepció elég szórakoztató, bár eleinte kicsit idegen volt, hogy nem használhatjuk a saját Pokémonjainkat, hanem csak előre kiválasztott, bérbe adott lényekkel harcolhatunk. Azonban, amikor belejön az ember, rájön, hogy ez a megoldás tényleg frissíti a szokásos harci rutint, és a stratégiák teljesen új dimenziót adnak a játéknak.

Küldetések – A régi regák és új kihívások

A Crown Tundra világában nemcsak a Dynamax kalandok, hanem különféle küldetések is várnak ránk. A történet középpontjában Calyrex, a híres Bountiful Harvests királya áll, akit vissza kell hoznunk hatalmába. A küldetések szórakoztatóak, de nem igazán adnak olyan mélységet, amit elvárhatnánk egy ilyen kiegészítőtől. A feladatok szinte mind ugyanazok: menni, keresni, hozni. A legtöbb küldetés kicsit a fetch quest típusú feladatokra épít, amelyek nem túl izgalmasak, de egy-egy jó pillanat elég ahhoz, hogy végigcsináljuk őket.

A Regis titkaival kapcsolatos küldetés egy csalódás, ha arra gondolunk, hogy az eredeti játékban mennyire bonyolult és izgalmas volt a legendás Pokémonok megszerzése. Itt viszont csak egy könnyed rejtvényt kell megoldani, ami igazán nem igényel különösebb odafigyelést. Azért örülünk, hogy a Regis végre visszatért, de többet is kaphattunk volna belőlük. A harmadik küldetés viszont igazi meglepetés: a három legendás madár új, Galarian változatai, amelyekhez egy izgalmas és jól megkomponált küldetés kapcsolódik. Ez volt az a pillanat, amikor tényleg felkaptam a fejem, és azt mondtam: „Na, végre, ez már valami!”

A Wild Area – A kicsit szűkebb, de még mindig izgalmas

A Crown Tundra egyik nagy vonzereje a Wild Area újabb verziója, ahol végre nem csak a szokásos, ismerős helyszíneken kell bolyongani. A terület eleinte zárt és ködös, de ahogy elkezded felfedezni, egyre inkább felfedezel egy jól összerakott, változatos biomaszt. A terület ugyan nem annyira szabad, mint az Isle of Armor, de a szűkebb utak és a titkos zugok pont azért különlegesek, mert nem engedik, hogy minden könnyen a kezünkbe kerüljön. Ez a fajta, kicsit másfajta felfedezés egy friss, érdekes irányt ad a játéknak, amit szívesen látnék a sorozat jövőjében.

Zárás

A Crown Tundra tehát nem egy olyan kiegészítő, ami mindent megváltoztatott volna, de azért egy kellemes, ha nem is kiemelkedő élményt nyújtott. Az új Wild Area és a Galarian madarak kalandjai mindenképpen feldobták a játékot, de a küldetések és az alapjáték mechanikai problémái továbbra is jelen vannak. Ha szeretted az Isle of Armor kiegészítőt, akkor ezt is élvezni fogod, de ha már túl vagy a folytatás fényesebb pillanataiban, akkor a Crown Tundra inkább csak egy kis plusz, semmint forradalmi újítás.