Bandle Tale: A League Of Legends Story

De ne rohanjunk előre, mert bár a játék egy szórakoztató, aranyos kirakós, és valószínűleg elragad majd a hangulata, azért van benne egy-két dolog, ami miatt nem biztos, hogy a következő hónapok legjobb élménye lesz.

A világ, ahol a kötelezően idilli mégis zűrös

A játék központjában egy kis, ám varázslatos város, Bandle City áll, ahol mi, mint egy kis yordle, a nagyapánkkal éldegélünk egy eldugott helyen. Az események akkor indulnak be, mikor egy titkos partin akkora galibát okozunk, hogy az egész varázslatos portálhálózatot tönkretesszük. Az elgondolás jó, mert az egész történet nem próbál túlságosan drámai lenni, hanem inkább egy könnyed, vicces hangvételű kalandra fókuszál, amely minden egyes szigeten egy-egy önálló történetet mesél el. Képzelj el egy óvodás szintű szappanoperát, amiben a legjobb barátod egy rákszerető házaspár, és a családok összevesznek, hogy melyik művészeti ágat támogassák jobban – igen, a Bandle Tale nagyon komolyan veszi a játékosok szórakoztatását.

A történet tele van League of Legends karakterekkel, mint például Veigar, Tristana és Yuumi, de azt is el kell mondanom, hogy nem szükséges ismerni a játékot ahhoz, hogy élvezni tudjuk. Persze, ha rajongó vagy, akkor biztosan kapsz egy plusz érdekességet, de a játékmenet nem függ tőlük. Az igazi húzóerőt mégis az a fantasztikus humor adja, amit az írók hoztak. A párbeszédek tele vannak olyan poénokkal, hogy néha elmosolyodsz rajtuk, és egyes küldetések kifejezetten úgy vannak felépítve, hogy egyetlen óriási poénra építsenek.

A játékmenet – valami nem stimmel

A Bandle Tale játékmenete egy élet-szimulátor stílusú játék, de nem a klasszikus értelemben. Ugyan rengeteg olyan tevékenységet találunk, mint az aratás, horgászat, főzés vagy készítés, de a valódi erősségét a készítési rendszer adja. A játékban minden új recept vagy új dolog, amit alkotsz, “Inspiration”-t ad, amit aztán készségpontokra válthatsz. Az új dolgok alkotása folyamatosan haladást hoz, de ha nem találod ki a megfelelő projekteket, akkor könnyen elakadhatsz. Nagyon aranyos, hogy így dolgozik a játék a fejlődéssel, de valahogy kicsit túl bonyolítottnak tűnik, főleg mikor még csak egy alapanyaghoz kell elérned több lépésen keresztül.

Például egy korai küldetésben egy ételt kell készítened egy növénnyel, de hogy ezt megtehesd, először el kell érned, hogy föld sót csinálj, amit aztán egy darálóval készítesz el, de ezt a darálót előbb meg kell építened egy másik eszközzel, amit szintén csak akkor tudsz elérni, ha előzőleg egy másik feladatot elvégzel. Elég fárasztó, hogy egy egyszerű cél érdekében annyi lépést kell végigcsinálni, és gyakran azon kapod magad, hogy elveszíted a fonalat. A játéknak valószínűleg nem kellett volna ilyen hosszúra nyúlnia ahhoz, hogy szórakoztató legyen.

A fárasztó oldal – miért nehéz egyszerűnek lenni?

A legnagyobb problémája a játéknak, hogy túl bonyolult néha ahhoz, hogy élvezd. A rengeteg munkaasztal és készítési lehetőség elég könnyen összezavarhatja az embert. A játék ritkán ad konkrét útmutatást, így könnyen belefuthatunk abba, hogy órákig kóválygunk, mert nem tudjuk, mit is kéne pontosan csinálnunk. És ez nem csak frusztráló, hanem a játékmenetet is lassítja. Még a gyors utazás lehetősége is inkább hátrány, ha elfelejted, hogy a hátizsákodban van egy csomó építőanyag, amit elfelejtettél összeszedni.

Grafika és zene – a varázslat tényleg ott van

Ami a játék kinézetét illeti, az a legjobb rész. A Bandle Tale világát szebbnél szebb, különböző szigetek alkotják, mindegyik saját egyedi témájával. Az ipari Gadgeton-tól kezdve a buja Greensprout-ig, minden sziget olyan egyedi, hogy alig vártam, hogy felfedezzem. A karakterek és a környezetek sprite művészete igazán részletes, és a zene is remekül illeszkedik a játék könnyed hangulatához.

Értékelés: 7 / 10 – Egész jó

A Bandle Tale egy aranyos és kreatív alkotás, amelyet a League of Legends világában játszódó életszimulátorok kedvelői valószínűleg szeretni fognak. Ugyanakkor van benne egy komolyabb probléma: túl sok az ismétlődő feladat, és sokszor túl bonyolultá válik a játék folytatása, miközben a valódi varázs csak akkor jön elő, amikor a játékmenet a legjobban megragad. Szórakoztató, de azért nem tökéletes.