Dragon's Dogma: Dark Arisen

A világ, amit a Capcom felépített, nem csupán egy szimpla fantasy-játék, hanem egy igazi akcióorgia, amiben nemcsak a harcok, hanem az egész játékmenet egy hatalmas élményt adnak, ha figyelmesen játszol vele.

A játékmenet és a harcrendszer – A *Devil May Cry* találkozik a középkori fantasy-vel

A harcokat nem tudom nem Devil May Cry-hoz hasonlítani. És ha már a DMC-t említem, akkor el is mondom, hogy ennek a játéknak éppen a harcrendszere az, ami engem meggyőzött. A Capcom kemikusa, Hideaki Itsuno, a Devil May Cry-sorozatból ismert, és ezt a szaktudást ügyesen belecsempészte ebbe a játékba is. Az alapvető harcrendszer egyszerű: egy gyenge és egy erősebb támadás, amiket kombóba összegyúrhatsz. Ez így papíron nem tűnik különösebben izgalmasnak, de a tényleges érzés a controlleren, ahogy az ütéseket egy-egy jól időzített mozdulattal szétzúzod, na az maga a katarzis.

De nem ez az, ami igazán különlegessé teszi. Itt ugyanis nem csak puszta gombnyomkodásról van szó, hanem a karaktered stílusához illő mozdulatok kreatív és szórakoztató kihasználásáról. Mivel a játékban szereplő különböző karakterosztályoknak saját készségeik vannak, amiket a harcok során használhatsz, a harc nem csak egy egyszerű gombnyomkodás, hanem egyfajta stratégiai választás is.

Említettem már, hogy a harc egy igazi brawler érzést ad, és ha olyan nagy szörnyekkel találkozol, mint a Griffin vagy a Cyclops, akkor teljesen új szintre lép a játék. Itt nemcsak annyi, hogy a helyes gombot kell megnyomnod, hanem ki is kell választanod, hogy hogyan akarsz a szörnyek ellen küzdeni. És akkor még nem beszéltem arról, hogy egy-egy ilyen harc során felfedezheted a játéknak azt a kis extra rétegét, ahol az akció mellett igazi taktikai mélység is jelen van.

A Pawnok - Képzeld el, hogy a társad egy másik játékos avatarja

Az egyik legérdekesebb újítás a Dragon's Dogma-ban a Pawn rendszer, ami nemcsak egy ötletes társ-rendszert biztosít, hanem egyben igazi közösségi élményt is nyújt. A Pawnok nem igazi személyek, hanem AI által irányított karakterek, akikkel harcolhatsz. Bár nem vezérelheted őket közvetlenül, az irányításuk annyira jól meg van oldva, hogy nem érezni a mesterséges intelligencia korlátait. Sőt, a legjobb rész az, hogy a Pawnok más játékosok által készülnek, így valójában egy másik játékos segíthet téged a kalandjaidban.

Persze, nem mindig lesznek a legjobb formában, de a rendszer folyamatos frissítése és a Pawnok cserélgetése lehetőséget ad arra, hogy új kihívások elé állítsanak. Az a fura érzés, amikor egyik pillanatról a másikra új társat kapsz, aki az előzőtől teljesen eltérő módon segít a harcokban, olyan frissességet ad a játéknak, hogy még a legnehezebb pillanatokban sem veszítesz el minden reményt.

Gransys – A világ, amit érdemes felfedezni

Az egész Gransys világa olyan érzést ad, mintha egy hatalmas játszótéren mászkálnál. Kétkedve kezdtem el felfedezni, de végül nem tudtam nem beleszeretni ebbe a világba. Igen, a világ nem mentes a repetitivitástól, és néhány helyszín valóban unalmassá válik, ha túl sokáig ott ragadsz, de a szabadság érzése, ami a felfedezésből fakad, mindig friss élményeket ad. És ha már szóba került a repetitivitás, akkor nem mehetek el szó nélkül amellett, hogy az NPC-k nem éppen a legmélyebb karakterek, de meg kell hagyni, hogy a látvány és az atmoszféra egy olyan mágikus érzetet ad, amit más játékok ritkán tudnak megugrani.

A világ szépsége nemcsak a látványban rejlik, hanem abban is, hogy a játéknak tényleg megvan az a tempója, hogy soha ne érezd magad siettetve, miközben felfedezed. A nap- és éjszakai ciklus, valamint az olajlámpák folyamatos újratöltése egyedülálló hangulatot ad, ami miatt még akkor is el tudsz veszni, ha már a harcokat mechanikailag unod egy kicsit.

Értékelés

A Dragon's Dogma nem tökéletes. Egyes hibái, például a gyenge vizuális megjelenítés és az NPC-k primitívsége, nem segítenek az élményen. Azonban az, hogy mindezek ellenére egy olyan játékot kaptunk, amely valódi akciót és stratégiai mélységet kínál, hatalmas dicséretet érdemel. A harc örömét nemcsak a rendszer adja, hanem az egész játékmenet, ami folyamatosan motivál arra, hogy új dolgokat próbálj ki, és másképp közelítsd meg a különböző helyzeteket.

A grafika idejétmúlt, és a visszajátszások során egy-két apró probléma még előfordulhat, de a világ és a harcrendszer egyértelműen kiemelkednek a többi RPG közül.

Pozitívumok

• Lendületes harcrendszer: A Devil May Cry hatása mindent visz.
• Pawn rendszer: Szórakoztató, közösségi élmény, amely frissíti a játékélményt.
• Gransys világa: A felfedezés öröme, ami újra és újra visszahúz.

Negatívumok

• Időnként repetitív játékmenet: Néhány területet túlságosan sokszor látunk.
• Technikai hibák: A látvány nem tart lépést a mai elvárásokkal, és az NPC-k is elég sablonosak.
• A harcok a végére kissé monotonná válhatnak.