Let's Sing Queen

Van az a pont a Bohemian Rhapsody közepén, ahol az ember rájön: ez nem dal, hanem akadálypálya, és Freddie Mercury negyvenöt év távlatából is röhög rajtunk.

A recept régi, az alapanyag királyi

A Voxler karaoke-sorozata régóta ugyanarra a stabil formulára épít, és a Let’s Sing Queen sem akar ebből kitörni. Harminc dal, több játékmód, kanapén ordítós többjátékos élmény – ismerjük. Ami viszont megkülönbözteti ezt az epizódot a többitől, az maga a Queen-életmű. Ez az a katalógus, ahol még a „gyengébb” szám is simán leveri más játékok fő attrakcióit.

We Will Rock You, Don’t Stop Me Now, I Want to Break Free, Radio Ga Ga – ezeknél a daloknál nem nagyon kell magyarázni, miért működnek. De ott vannak a kicsit kevésbé szétjátszott tételek is, mint a Bicycle Race vagy a Who Wants to Live Forever, amiknél már tényleg elő kell kaparni magadból valami érzelmet, nem elég csak üvölteni. Nekem ez a válogatás pont azért működött, mert nem csak „best of”, hanem hangulatban is hullámzik.

Módok: semmi meglepetés, de ez most nem baj

Ha játszottál már Let’s Singgel, akkor itt nem fogsz leesni a székről. A Classic mód a jól bevált alap: te, a haverok, vagy pár meglepően gyenge AI, a háttérben az eredeti klipek, a képernyőn pedig a jól ismert hangdobozok. A Feat. mód duettezésre ösztönöz, és egyfajta „összhang-pontszámmal” jutalmaz, ami egyszerre vicces és kicsit kegyetlen, főleg párkapcsolatban.

A Let’s Party a tipikus káosz-generátor: elmosódó dalszövegek, hosszú hangkitartásos feladatok, gyűjtögethető érmék – ez az a mód, ahol már nem a tiszta énektudás számít, hanem hogy ki bírja röhögés nélkül. A World Contest online ranglistás csatákat kínál, a Mixtape pedig megamixekkel és saját válogatásokkal játszik el. Van még Jukebox is, ha csak háttérzenének menne a Queen egy esti beszélgetéshez.

Telefon a kézben, Freddie a torokban

Mikrofon nincs? Sebaj. A mobilos app továbbra is meglepően pontos, és igen jól leköveti a hangmagasságot. Kalibrálni is lehet, ha kicsit csúszik a dolog, és onnantól egész korrekt az élmény. Switch Lite-on viszont erősen ajánlott a fülhallgató, mert a beépített hangszóró itt kevés ehhez a műfajhoz – ezt tapasztalatból mondom.

A játék érzete feszes, jól reagál, és van benne annyi kihívás, hogy egy Bicycle Race vagy Bohemian Rhapsody ne csak egyszeri poén legyen, hanem visszatérős „na, ezt most jobban megcsinálom” élmény.

A nagy karaoke-hazugság

Van viszont egy régi, makacs probléma: a játék nem tudja, mit énekelsz, csak azt, hogy hogyan. Magyarul teljesen mindegy, milyen szöveget hadarsz, amíg hangmagasságban stimmel. Ez vicces tud lenni, főleg társaságban, de közben kicsit ki is üresíti a feszültséget, különösen online. A Let’s Party módban a szöveg-elhomályosítás így konkrétan értelmét veszti.

Nem világvége, de aki komolyan veszi a pontvadászatot, annak ez mindig ott motoszkál a fejében: mennyire „igazságos” ez így?

Partyjáték, nem több, nem kevesebb

A Let’s Sing Queen egy karcsú csomag. Nincsenek benne vad új ötletek, nincs radikális újítás, és igen, simán el tudnám képzelni DLC-ként is. De amikor összegyűlik pár ember, elindul a We Are The Champions, és mindenki egyszerre próbálja kitartani azt az utolsó hangot, akkor ezek a gondolatok nagyon gyorsan elpárolognak.

Ez nem egy magányos, elmélyült játék. Ez egy szombat esti, kissé hamis, nagyon hangos, Freddie-vel átitatott közösségi élmény.

Zárás

A Let’s Sing Queen pontosan azt adja, amit ígér: egy korrekt, sallangmentes karaoke-játékot a rocktörténelem egyik legerősebb dalcsomagjával. Nem lep meg, nem újít, de nem is akar. Ha Queen kell, itt megkapod – és közben lehet, hogy rájössz: Freddie Mercury hangterjedelme még mindig nem emberbarát.