Astria Ascending

Na, hát az Astria Ascending egy olyan játék, ami azt ígéri, hogy valami új és friss élményben lesz részed – de aztán egy kicsit csalódnod kell, mert hiába a szép külső, valahol a mélyben nem érezzük igazán a magával ragadó történetet és karaktereket.

A világ, ahol a demigodok határozzák meg a sorsot

Az Astria Ascending egy klasszikus JRPG, amit a Super Neptunia RPG készítői hoztak el nekünk, és bár a játék világától sokat vártam, valahogy mégis hiányzott belőle valami. A történet Orcanon földjén játszódik, ahol nyolc különleges félisten – a Fated Eight – irányítja a sorsot. Az egész világ békét élvez, köszönhetően a Harmelon nevű varázslatos gyümölcsnek, de ahogy az lenni szokott, semmi sem maradhat örökké nyugodt. Az alaphelyzet tehát adott, de amit nem igazán sikerült megugrani, az a történetbe való belépés. Az összes karakter egyből együtt van, és alig valamit tudunk róluk. Az egész játék egy kicsit úgy érezhető, mintha már a harmadik vagy negyedik rész közepébe csöppennénk.

Miért baj ez? Egy JRPG-ben alapvető, hogy érzelmi kapcsolatot építsünk ki a szereplőkkel, hogy megismerjük őket, hogy ne csak egy csapatnyi karaktert lássunk, hanem olyanokat, akik valóban érdekelnek minket. Az Astria Ascending esetében ez nem teljesen jön át. A karakterek sokszor csak üres szólamokat pufognak, és bár próbálnak fontosak lenni, a valódi kötődést elég nehéz megtalálni.

A harc és a taktikai lehetőségek

De azért a játék nem mindenben csalódást okoz. A harcrendszer egy klasszikus, körökre osztott JRPG mechanika, de van benne egy érdekes csavar, amit mindenképpen meg kell említeni. Az FP (Fighting Points) rendszer valóban egy új réteget ad hozzá, így nem elég csak mindenkit megölni, hanem okosan kell gondolkodnod, hogy hogyan használd a karaktereid erejét és erősségeit. A BP-szerű rendszerhez hasonlóan itt is ki tudod aknázni a különböző elemi gyengeségeket, de ha rosszul mérted fel az ellenfelet, könnyen elbukhatod a csatát. Igazán szórakoztató és taktikai mélységet ad a játéknak, különösen a boss harcoknál.

A karakterek fejlődése egy másik fontos aspektus, ami jól sikerült. A játék hasonlóan a Final Fantasy X-hez, egy Sphere Grid-szerű rendszert alkalmaz, amely lehetőséget ad arra, hogy karaktereid képességeit személyre szabhasd. Igaz, hogy nem kötelező belemélyedni minden apró részletbe, de azoknak, akik szeretnek elmélyedni a rendszerben, rengeteg lehetőség kínálkozik a karakterek optimális fejlesztésére.

Az NPC-k és a mellékküldetések

Ahogy azt egy JRPG-ben megszokhattuk, az Astria Ascending tele van mellékküldetésekkel és NPC-kkel, akik többsége azért nem fog belénk maradni. A tipikus „gyűjts be 10 virágot” típusú feladatok között egy-egy érdekesebb történeti szál is felbukkan, de igazán nem érdemes ezekre fókuszálni, ha nem a grindelés a célunk. Azonban, ha egy kis plusz tartalomra vágysz, van néhány különleges szörnyvadászos küldetés, amelyek izgalmas kihívást kínálnak.

Ezen kívül a kártyajáték is meglepően szórakoztató, még ha nem is lesz belőle életre szóló szenvedély. A J Ster nevű kártyajáték alapvetően nem bonyolult, de azért van benne egy kis taktikai mélység, ami fel tudja dobni a felfedezéseket, miközben nem kell komolyan venni.

A látvány és a hangulat

Most jöjjön a legjobb rész: a grafika. Az Astria Ascending olyan, mintha egy művészeti albumot pörgetnél végig. Minden egyes karakter, minden egyes szörnyeteg rendkívüli részletességgel van megrajzolva, és ez egy elég ritka jelenség a JRPG-k világában. A világ színpompás és gyönyörű, a különböző helyszínek mind más stílust képviselnek, és mindegyik izgalmasan egyedi. Az, hogy a játékmenet közben ilyen szép látványt élvezhetünk, egyértelműen emeli a játék élményét, különösen, ha kézben játszol.

A zene is remekül illeszkedik a hangulathoz. Hitoshi Sakimoto, aki a Final Fantasy Tactics és más kultikus játékok zenéjéért felelt, hozza a megszokott színvonalat, bár a zene nem lesz annyira emlékezetes, mint a legnagyobb RPG klasszikusoké. Mégis, amit a játék világához ad, azt tökéletesen illeszkedik.

Összegzés

Az Astria Ascending egy szórakoztató, de nem hibátlan JRPG. A harcrendszer remek, a karakterfejlődés mély és érdekes, és az egész játék látványvilága lenyűgöző. A történet és a karakterek viszont nem olyan erősek, mint ahogy azt a műfajban megszokhattuk. Ha képes vagy elengedni a gyenge történetvezetést és nem bánod, hogy a karakterek nem igazán mélyek, akkor egy remek JRPG élményben lesz részed. De ha egy olyan történetre vágysz, ami igazán megszólít, akkor lehet, hogy jobban jársz más választással.