A *Code of Princess EX* pontosan olyan, mint egy régi, elfeledett anime nyitóepizódja, amit szép lassan mindenki elfelejtett, de amikor újra előveszed, nem tudsz nem röhögni rajta – és közben valahol mélyen még élvezed is. A játéknak van egy olyan bája, ami a régi 2D verekedős játékokat idézi, de nem tudom nem észrevenni, hogy az „EX” címke ellenére nem igazán újít annyit, amennyit vártam volna. Egy kis felfrissítés, de a mélység nem változott.
Mi van, ha egy átlagos amerikai külváros szomszédja titokban valami sötét dolgot rejteget, és téged választ ki, hogy felderítsd a titkait? Még érdekesebb, mi történik, ha ez egy videojáték alapötlete? *Hello Neighbor* próbálkozik ezzel, és bár az alapötlet izgalmas, a végeredmény finoman szólva sem az, amire vártunk. Az eredeti koncepció sok lehetőséget tartogatott, de a kivitelezés sajnos nem mindenben sikerült.
A ’80-as évek popkultúrája olyan, mint a rágógumi a cipőtalpon: hiába telt el egy örökkévalóság, még mindig ott van mindenhol – a Crossing Souls pedig nemcsak belerúg ebbe, hanem teljes testsúllyal rá is áll.
Mi történik, ha egy klasszikus valós idejű stratégiai játékot úgy gondolnak újra, hogy a Nintendo Switch kényelméhez igazítják? Képzeld el, hogy a szokásos, lapos harci térképeket kicserélik egy-egy mini bolygóra, és az egész játék olyan gyors tempóban pörög, hogy alig van időd pihenni. Ez az *Element*, és bár a műfaj nem igazán virágzott a konzolokon, itt végre olyan irányba indultak, amire érdemes odafigyelni.
Mi történik, amikor egy epikus történet eléri a végét? A *The Banner Saga 3* pont ezt hozza el nekünk, és bár a befejezés igazán kemény döntéseket kér, a játék mindent belead a csúcspontjába. De vajon képes-e a harmadik rész beteljesíteni mindazt, amit a sorozat első két része felépített? Nézzük meg közelebbről, hogyan zárul le a viking ihlette saga.