Mega Man X Legacy Collection 2

Az alapok: A sorozat öregedése

Az X5-tel, ami elvileg a sorozat befejezése lett volna, kezdődött a lejtmenet. A történet ugyan szórakoztató, és érdekes változásokat hozott, mint például a többféle befejezés lehetősége, de valahogy hiányzott a régi dinamika, ami miatt korábban imádtuk a sorozatot. A világot elpusztítja egy titokzatos idegen struktúra, a ScourgeBringer, és hősünk, X és Zero, megpróbálják megállítani a katasztrófát, de valahogy már nem annyira feszes a történet, mint a korábbi epizódokban. Az X5 után a sorozat nem állt meg, és elkezdődtek a folytatások, amik már nem hozták a régi fényeket.

X6: Még egy esély

A Mega Man X6 még mindig egy viszonylag tisztességes folytatásnak számít, bár már érezni lehetett, hogy a kreatív erőforrások kimerültek. A játék az ismert formákat követi, de nem mondanám, hogy kiemelkedő lenne. Az új elem, a rangrendszer, próbálkozott egy kicsit mélyebb élményt nyújtani, de a játék általánosságban már csak egy apró bővítése volt az előző epizódoknak. Az új kihívások, és a játékmenet szinte ugyanaz, mint a korábbi részekben, de az érzés, hogy új utakat keres, már nem tudta igazán felpörgetni a dolgokat.

X7: A nagy baklövés

Most jön az, amiről mindenki beszélni szokott: Mega Man X7. Ha a sorozatnak volt egy igazi mélypontja, akkor ez volt az. A próbálkozás a 3D világba való átültetéssel gyakorlatilag tönkretette a sorozat egyediségét. A játék többsége egyenes, koridoros 3D-ben zajlott, ami egyszerűen nem működött a Mega Man X típusú gyors akcióval. Ezen felül a történet sem volt túl erős, és a játékmenet sem igazán hozott újat. Ráadásul X is késlekedve vált játszhatóvá, míg a helyét egy új karakter, Axl vette át. Mindez egy elég felejthető élményt eredményezett.

X8: Az utolsó próbálkozás

A Mega Man X8 végül próbált visszatérni a gyökerekhez, visszahozva a klasszikus oldalnézetes játékmenetet, de az igazi csúcsélmény sajnos elmaradt. A harcok már nem voltak olyan izgalmasak, mint a régebbi részekben, és bár a játék szép grafikát hozott, a tartalom nem tudott igazi újdonságot adni. A sorozat ezt a fejezetet már nem a legemlékezetesebb módon zárta le. Az utolsó két epizód az említett X7 és X8 kéz a kézben jelentették a mélypontot, és bár az alapötlet még mindig ott volt, valahol elveszett az igazi szikra.

Az örökség: Miért nehéz ajánlani?

A Mega Man X Legacy Collection 2 úgy érzi, hogy az első részt alulmúlja. Ha csak az első négy rész alapján nézzük, akkor egy klasszikus gyűjteményről beszélhetnénk, de a második felvonás már nem hozza azt a minőséget, amit elvárnánk. A Mega Man X5 és Mega Man X6 még elfogadhatók, de X7 és X8 olyan epizódok, amiket egyszerűen csak felejteni szeretnénk.

Extra tartalom: Még van benne szórakozás

Szerencsére a gyűjtemény nemcsak a játékokból áll, hanem számos extra tartalmat is kínál. A Rookie Hunter mód ismét visszatér, ami könnyítésekkel segíti az újabb játékosokat, és bár a későbbi játékok könnyedebbek, mégis jól jön, ha szeretnél gyorsan túllépni a frusztrálóbb részeken. A X Challenge mód is izgalmas, mivel a játék összes főellenfele ellen vívott összecsapásokat kínál, amit igazán élvezhetnek azok, akik már ismerik a sorozatot. Az igazi fanatikusoknak ott van még a múzeum mód is, amely temérdek háttérinformációval és egyéb érdekes anyagokkal szolgál, ha épp pihenésképpen valami szórakoztatóbbat keresel.

Zárszó

A Mega Man X Legacy Collection 2 egy kellemes gyűjtemény, de mindent összevetve nem tudja megugrani az első rész szintjét. Míg X5 és X6 tisztességes folytatásként még elmegy, addig X7 és X8 nemcsak hogy alulmúlják a sorozatot, hanem összességében nem adnak túl sok újat. Ha kedveled a sorozatot, akkor érdemes kipróbálni, de ha nem vagy hardcore fan, akkor inkább az első gyűjtemény a jobb választás.