Az első órában konkrétan azt éreztem, mintha előkotortam volna egy régi memóriakártyát a fiók mélyéről, és betettem volna egy hatodik generációs konzolba – csak most a Switch volt a kezemben.
Metroidvaniát csinálni nem varázslat, inkább szigorú mesterség: kell egy kusza térkép, kell a fokozatos erősödés, és kell az a jóleső „na, ide most már be tudok menni” érzés – a Ghost 1.0 mindezt hozza, csak közben néha úgy poénkodik, mintha muszáj lenne.
Van valami különleges a parkban tett biciklizésben: a nap süt, a madarak csicseregnek, és egy pillanatra tényleg úgy tűnik, hogy minden rendben van. Aztán... jönnek a fűrészlapok. És hirtelen már nincs idő élvezni a természetet, mert éppen a fejedet vágták le, miközben egy szörnyszülött, halálos akadálypályán próbáltál átjutni. Nos, üdvözlünk a *Guts and Glory* világában, ahol az „ülj a biciklire és ne halj meg” nem éppen a legjobb tanács.
Ha azt hitted, hogy már mindent láttál a Switch-en, akkor jöhet egy kis meglepetés.
Képzeld el, hogy a *The Legend of Zelda: Breath of the Wild* otthagyja a kardját, és egy farmra költözik, közben *Animal Crossing* és *Harvest Moon* stílusában próbálkozik egy kicsit a világ megmentésével. Még ha ezt a fúziót hallva jónak tűnik, a *Yonder: The Cloud Catcher Chronicles* valójában sokkal inkább egy "nyugodtan, kávé mellett játszós" élmény, mintsem egy epikus kaland, ami végig pörgeti az adrenalint. És bár ez nem feltétlenül rossz, érdemes tudni, mire számíthatsz, mielőtt belevágsz.
- Sausage Sports Club – Képzeld el, hogy egy hatalmas nyakú állattal próbálsz meg mindent szétverni
- The Mooseman – Mítosz, múzeum és egy makacs menürendszer
- Touhou Genso Wanderer Reloaded – A Touhou világ, amit nem mindenki ért meg
- Adventure Time: Pirates of the Enchiridion – Amikor a kalózokkal is inkább csak egyet fészkelődünk