A Let’s Sing Queen nem próbálja újra feltalálni a karaoke műfaját, inkább bedob harminc Queen-slágert, és azt mondja: „na, akkor most énekelj, de rendesen”.
Ki gondolta volna, hogy a *Super Mario Bros.* egyszer még ilyen csavart kaphat? A Nintendo legújabb próbálkozása, a *Super Mario Bros. 35*, igazából mindent megmutat abból, amiért imádjuk a klasszikus platformereket, és közben valami egészen friss élményt ad. De hogyan sikerült egy 35 éves játékot úgy feltámasztani, hogy közben mégis szórakoztatóbbá vált?
Nem minden játék akar szórakoztatni, és nem minden játék célja, hogy könnyed szórakozást kínáljon. *Warsaw* valószínűleg nem fogja elnyerni mindenki tetszését, de az biztos, hogy maradandó élményt nyújt. Ha valaha is gondoltál arra, milyen lehetett a háború borzalmait átélni, akkor ez a játék igyekszik egy valósághű és brutális képet adni róla. A *Warsaw* nem csupán egy történetet mesél el, hanem egy olyan világot mutat meg, ahol minden döntés súlyos következményekkel jár, és ahol a remény szinte teljesen el van veszítve.
Mikor utoljára éreztem ilyen pörgést, az még a Mortal Kombat 2 idején volt, mikor egy barátommal verettük egymást órák hosszat. A Ys Origin leginkább akkor tudja megfogni a játékosokat, ha nem nézik, hanem átélják. Van valami elképesztően addiktív a dungeonezős pörgésben, amit ez a játék ad, még ha nem is ez a legbonyolultabb vagy leggyönyörűbb alkotás a piacon.
Ha a _Rogue Company_-t egy szóval kéne jellemeznem, akkor az a **derivált** lenne. A Hi-Rez Studios új online shooter-e gyakorlatilag egy fúziója minden eddigi nagy népszerűségű címnek, amit csak el tudsz képzelni. Van benne egy kis _Overwatch_, egy adag _Fortnite_, egy pici _Apex Legends_, és persze nem maradhat ki a _Rainbow Six Siege_ sem. A kérdés már csak az, hogy mindez a szórakoztatás szempontjából vajon működik-e, és hogy mennyire bírja el a Switch a versenyt a PC-vel és a konzolokkal.