Voice Of Cards: The Forsaken Maiden

Az alapok

A történet egyszerű, de erőteljes: egy kicsiny szigetcsoportban járunk, ahol a helyi leányok egy különleges szertartást végeznek, hogy biztosítsák a sziget jólétét. Az egyik sziget azonban elhagyatott, és épp mi, a főhős, Barren, próbáljuk helyrehozni a dolgokat. A történet tele van titkokkal és sötét fordulatokkal, és mindez egyetlen mesélő által elmondva. Itt nem csak a cselekményt, hanem a hangulatot is a narráció viszi. Mark Atherlay, aki az új mesélő, igazán remek munkát végez, és bár ő nem játszik el karaktereket, mégis gyakran beszél közvetlenül a játékoshoz, ami egy érdekes és személyes élményt ad.

Kártyák és kalandok

A játékmenet a klasszikus JRPG-ket idézi, de egy nagyon érdekes csavarral. A világot kártyák alkotják, és minden új területet úgy fedezünk fel, hogy a totemünket mozgatjuk a kártyák között, amelyek új felfedezéseket rejtenek. Az egész játéknak van egy nagyon kellemes „felfedező” érzése, mivel a kártyák elforgatása után mindig új dolgok kerülnek a szemünk elé. Néha egy titkos átjárót, néha egy elrejtett kincset találunk. A kis meglepetések folyamatosan arra ösztönöznek, hogy újra és újra felfedezd az ismeretlen területeket.

A világ egyébként nem csupán a felfedezésről szól, hanem az események is váratlanul jönnek, mint például a random találkozások kereskedőkkel vagy szörnyekkel, akik épp a nyakunkba ugranak. És az a pillanat, amikor egy titkos tárgyat szerzel, amit később fel tudsz használni, kifejezetten édes. Még akkor is, ha a harcok a szokásos „JRPG kémia” mentén zajlanak: véletlenszerűen támadó ellenségek, körökre osztott harcok, egyedi varázslatok és képességek.

Harc – Kártyák és kombinációk

A harcrendszer viszonylag egyszerű, de jól működik: minden karakter rendelkezik különböző támadásokkal és varázslatokkal, és egy érdekes mana rendszerrel, ahol minden karakter generál egy drágakövet, amelyből a csapat többi tagja is meríthet, ha szükséges. Ez a rendszer szép kis taktikai mélységet ad a harcoknak, mivel sosem tudod, hogy mikor éri meg a legnagyobb támadásra koncentrálni, vagy mikor érdemes inkább spórolni.

Újdonságként a Link Skills rendszer is bekerült, amely lehetővé teszi, hogy két karakter együtt használja a képességeiket. Ha jól időzíted, ezek a közös támadások valóban megváltoztathatják a harc kimenetelét, és igazán látványosak is.

A kártyajáték és a szórakozás

A játékban van egy remek kis minijáték is, amely egy klasszikus kártyajátékot idéz, és bár nem integrálták túl mélyen a fő játékba, mégis kellemes szórakozást ad, ha éppen pihenni szeretnél a dungeonöktől. Az alapvető stratégiai mélység, amit az ad, tényleg csak egy kis könnyed kikapcsolódást ad, és öröm volt játszani vele.

Grafika és hangulat

A Voice of Cards: The Forsaken Maiden valóban mestermunka abban, hogy hangulatos és vonzó atmoszférát teremtsen. A mesélő hangja, a lágy gitár- és zongoradarabok, valamint a szépen megrajzolt karakterek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a játék egy igazi elmerülős élményt nyújtson. A játék egy kártyás világban játszódik, ahol minden terület egy új kártya, és bár a grafikai stílus nem bonyolult, mégis kellően szép és jól passzol a játék hangulatához.

Az élmény tempója

Bár a játékmenet alapvetően lassú, és nem arról szól, hogy minél gyorsabban végezzük el a küldetéseket, hanem inkább arról, hogy minden egyes pillanatra figyeljünk, van egy varázsa, amit nem mindenki értékel. Ha szereted a pihentető, nem rohanós élményeket, ahol a történet és a hangulat mindennél fontosabb, akkor biztosan élvezni fogod. Ha viszont inkább a tempós, akciódús RPG-ket keresed, valószínűleg nem fogsz itt maradni.