Citizens Unite!: Earth x Space

Ritka az a játék, ami nem akar vicces lenni, mégis mosolyogva játszod végig – a Citizens Unite! pont ilyen furcsa szerzet.

Politika ökölcsapás nélkül

A Citizens Unite! valójában két RPG egy csomagban: az Earth és a Space. Az alaphelyzet mindkettőben hasonló: te nem hős vagy, hanem pozíció. Az egyikben alelnök, a másikban nagykövet. Nem karddal hadonászol, nem varázslatokat szórsz, hanem embereket toborzol, utasítasz, manipulálsz. Ha ez nem lenne elég aktuális, akkor semmi sem az.

Az Earth még erősen Earthbound-vérvonalon mozog: furcsa figurák, abszurd hétköznapiság, ismerős nézőpont. De nem hangulatban, inkább szerkezetben. A harcrendszer turn-based, pontgyűjtős, ahol a kivárás erősebb támadásokat eredményez. Papíron jól hangzik, gyakorlatban viszont hamar kiderül, hogy túl könnyű. Sokszor csak nyomom az A-t, és közben azon gondolkodom, hogy ez most tényleg ennyi volt-e.

Nem mondom, hogy frusztráló, inkább langyos. Mint egy vasárnap délutáni ismétlés a tévében: nem rossz, csak nem hagy nyomot. Szerencsére a szöveg és a karakterek visznek előre, mert a világ szerethető, a dialógusok élnek, és van benne az a fajta játékos hülyeség, amit nem akar rád erőltetni.

Űrben jobb a tempó

A Citizens of Space viszont már egészen más történet. Az első percekben eltűnik a Föld, a nagykövet pedig ott áll a galaktikus tanács előtt, és érzed, hogy itt most nagyobb lendületet vett a dolog. A harcrendszer Paper Mario-féle időzítésre épül, QTE-s védekezéssel és támadásbónuszokkal, ami végre aktívvá teszi az egészet. Itt nem nyűg a harc, hanem része a flow-nak.

Ez az a pont, ahol azt éreztem: na igen, ez illik ehhez a világhoz. Könnyed, de figyelmet kér. Nem túl mély, de nem is altat. Az Earth után konkrétan fellélegzés volt.

Amikor a technika beleszól

Sajnos nem minden ilyen sima. Kézi módban a Space érezhetően szenved: furcsa akadozások, villódzó karakterek, olyan frame pacing, amitől hosszabb játék után tényleg elfárad a szem. Ez különösen azért fájó, mert a grafika egyébként kifejezetten hangulatos, csak a Switch nem mindig tudja szépen kirajzolni.

A pályák ráadásul nagyok és kissé kaotikusak, így sokat bolyongsz bennük, ami ezekkel a technikai döccenésekkel együtt már türelmet kér. Nem mindenkinek lesz ez probléma, de nálam bizony meg-megakasztotta az élményt.

Két játék, egy mentés

A csomag egyik legjobb ötlete, hogy egy gombnyomással válthatsz a két játék között, közös mentésen belül. Ez elegáns megoldás, de a gyakorlatban mégis azt éreztem, hogy jobb egyben végigvinni az egyiket, mielőtt átnéznék a másikba. Mindkettő hosszú, együtt simán 30 órás vállalás, és ha ráérzel a karakterekre, könnyű bennük maradni.

Zárás

A Citizens Unite!: Earth x Space nem kiemelkedő RPG, de nagyon emberi játék. Látszik rajta a szeretet, az egyéni hang, az, hogy nem egy sablont akartak kipipálni. Vannak élei, vannak döccenései, de van benne karakter, és az manapság sokszor többet ér, mint a steril tökéletesség.