Super Mario Party

Már az elején máshogy áll hozzá

Ahogy elindítod a játékot, azonnal érzed, hogy itt most más szelek fújnak. Rögtön rákérdez, hány konzollal és hány játékossal vágtok bele – akár két Switchen, négy fővel is lehet játszani, ami már önmagában elég vad ötlet. Természetesen egy konzolon is megvan a klasszikus négyfős felállás, mielőtt bárki megijedne.

A menük helyett egy apró, de meglepően szerethető hub világba dobnak be, tele Mario-univerzumbeli figurákkal, akikkel lehet (és érdemes) beszélgetni. Teljesen felesleges funkció lenne – ha nem lenne ennyire bájos. Ez az egész játékra jellemző: nem kellene ott lennie, de jobb tőle az élmény.

Módhalmaz, nem csak dísznek

A hubból hamar kiderül, mennyi minden van a csomagban. Partner Party, River Survival, Sound Stage, Challenge Road, Minigames, Toad’s Rec Room, Online Mariothon – és igen, a klasszikus Mario Party mód is visszatért, mintha sosem ment volna el.

Partner Party

A 3DS-es részek szabad mozgásos tábláira épít, de most 2v2-ben. Rácson mozogtok, együtt terveztek, együtt szívtok. Nem forradalmi, de meglepően jól működik, és sokkal jobban illik ehhez a játéktípushoz, mint a hagyományos táblákhoz.

River Survival

Itt jön a merész húzás: visszatér az autó. Vagyis inkább egy tutaj, amit közösen irányítotok egy folyón lefelé. Igen, az az ötlet, amit a rajongók fele anno gyűlölt. És mégis… itt működik. Kommunikálni kell, együtt evezni, időre menni, minijáték-buborékokat eltalálni. Valódi emberekkel zseniális, CPU-val viszont fel kell készülni az olyan pillanatokra, amikor Luigi konkrétan nem csinál semmit.

Kevés a minijáték, és ismétlődnek is, de mindegyik kifejezetten szórakoztató, és a kooperatív fókusz friss ízt ad nekik.

Sound Stage

Ritmusjáték Mario-módra, és meglepően jó. Ütemre mozgás, Joy-Con hadonászás, lüktető zene – ez az a mód, ami simán elfért volna a fő játékmenetben is. Kár, hogy külön ketrecbe zárták, mert minden alkalommal feldobja a hangulatot.

Challenge Road

A túlhájpolt egyjátékos mód. És sajnos tényleg az. Eleve csak akkor nyílik meg, ha már feloldottad az összes minijátékot, ami önmagában is értelmezhetetlen döntés. Maga a mód pedig többnyire csak egymás után dobálja eléd a minijátékokat minimális extra kihívással. Van pár jó ötlet, de összességében ez inkább kipipálni való, mintsem emlékezetes.

Minigames, Square Off és társai

A Mariothon egy gyors, öt minijátékos bajnokság, a Square Off pedig egy fura, kilencvenes évekbeli vetélkedőhangulatú móka, ahol a győztes térképet épít magának. Nem világmegváltó, de megint csak: opció. És ez a Super Mario Party egyik legnagyobb erénye.

Toad’s Rec Room

Switch-trükkök gyűjteménye. Van, ami két konzolt igényel, van, ami teljesen gimmick, de pont jó helyen van: opcionálisan, külön módként. Jó buli, jó bemutató, de nem erőltetik rád.

És akkor: Mario Party

Na, itt vagyunk. A klasszikus mód. És igen: Mario Party ismét Mario Party. Barátokat lehet veszíteni, indulatokat lehet szítani, a szerencse ismét képes 30 másodperc alatt megfordítani egy teljes meccset. Kevesebb az igazán aljas húzás, de a káosz megmaradt: rejtett Star blockok, Golden Warp Pipe-ok, Lakitu-féle lopás – minden adott a verbális háborúhoz.

A minijátékok kiválóak. Nincs igazán rossz darab, mind gyorsan tanulható, mégis van bennük mélység. A Joy-Con itt tényleg elemében van: kézbe simul, pontos, és sosem érzem azt, hogy a vezérlés ellenem dolgozna.

Apró részletek, nagy szív

A prezentáció egyszerűen szerethető. A karakterek animációi, párbeszédei, apró gesztusai tele vannak személyiséggel. Bowser „Junior”-nak hívja Bowser Jr.-t, Waluigi futása továbbra is egy természeti jelenség, Monty Mole pedig… nos, Monty Mole egy ritmusos vakondverős játékban konkrétan izzad a stressztől. Ez az a fajta részlet, amitől érzed: ezt a játékot nem félvállról vették.

Zárás

A Super Mario Party végre nem steril. Nem egy gyorsan összedobott márkatermék, hanem egy gondosan összerakott, szívvel-lélekkel készült visszatérés. Vannak félkész ötletek, vannak módok, amik többet is tudnának, de az összkép egyértelmű: ez újra igazi Mario Party.

Ha volt idő, amikor azt hitted, hogy a sorozat már menthetetlen – itt az ellenérv.