A *Collidalot* tipikusan az a játék, amit képernyőképek alapján nagyon könnyű félreérteni. Nem azért, mert csúnya – hanem mert **állóképen teljesen eltűnik belőle az őrület**. Se egy screenshot, se egy trailer nem adja vissza azt a kaotikus, adrenalintól túlfűtött élményt, ami akkor születik meg, amikor négy ember összezsúfolódik a tévé előtt, Joy-Con a kézben, és mindenki egyszerre üvölt.

Collidalot
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Jó
A Collidalot tipikusan az a játék, amit képernyőképek alapján nagyon könnyű félreérteni. Nem azért, mert csúnya – hanem mert állóképen teljesen eltűnik belőle az őrület. Se egy screenshot, se egy trailer nem adja vissza azt a kaotikus, adrenalintól túlfűtött élményt, ami akkor születik meg, amikor négy ember összezsúfolódik a tévé előtt, Joy-Con a kézben, és mindenki egyszerre üvölt.
Ez a játék barátokkal él. Pont.
Battle arena Red Bull-lal felütve
Legcsupaszabb formájában a Collidalot egy lokális multiplayer battle arena játék, ami lehúzott egy rekesz energiaitalt, majd autókba ült. Képzeld el, hogy a Destruction Derby, a Micro Machines és a Tony Hawk’s Pro Skater összefut egy sötét sikátorban. Abszurd? Az. Működik? Meglepően igen.
Felülnézetes meccseket játszunk, mindenki egy járművet irányít a három közül:
- Lance – eszméletlenül gyors
- Bulldozer – kiegyensúlyozott mindenes
- Wormhole – lomha, de brutálisan nehéz
A pályák különféle sínekből állnak, egyre bonyolultabb elrendezésben. `R`-rel grindolsz, `Y`-nal ugrasz sínről sínre, `B`-vel boostolsz. Ha boostolva csapódsz neki egy ellenfélnek, nő a Glory mérőd, amit extra gyors dashre vagy egy hatalmas lökéshullámra költhetsz.
Festés, kilökés, robbanás
A játékmódtól függően a cél:
- a sínek átfestése a csapatod színére
- pontszerzés az ellenfelek kilökéséért
- vagy addig ütni őket, míg fel nem robbannak
Négyjátékos lokális módban ez nagyon gyorsan totális káosszá válik. Egyképernyős az egész, de a járművek annyira aprók, és annyi minden történik egyszerre, hogy könnyű elveszteni magad. Emiatt handheld és tabletop módban nekem kifejezetten rosszabb élmény volt – tévén viszont végre minden levegőhöz jut.
Nem instant élmény, de megéri tanulni
Ez nem az a játék, amit egy perc alatt megértesz. Meg kell tanulni:
- hogyan válts síneket lendületből
- mikor érdemes boostolni
- hol vannak a pályák „halálzónái”
Elsőre sok az információ, de amikor elkezd összeállni a mozgás ritmusa, hirtelen nagyon kattogni kezd. Van benne potenciál bőven – csak idő kell hozzá.
Tartalom: korrekt, de szűkös
Induláskor:
- 18 pálya, az egyszerű formáktól az elmebeteg spirálokig
- 3 játékmód: Survival, Tournament, Paint
A Paint mód egyértelműen a legjobb, a Splatoon-szerű területfoglalás miatt. Egyszerre kell festeni, támadni és védekezni – ez adja a legtöbb taktikai döntést.
A fejlesztők ígérnek további módokat, de egyelőre ezek még csak ígéretek.
Egyedül? Lehet. Érdemes? Nem igazán.
Van AI, lehet egyedül játszani, de ez kanapéra termett játék. A meccsekhez hozzáadható módosítók (stun idő, auto repair ki/be, csapatok stb.) viszont jópofa extrák, és segítenek személyre szabni a káoszt.
A legnagyobb hiányérzetem a járműválaszték. Három gép egy négyjátékos címben egyszerűen kevés. Mindegyik máshogy viselkedik, ez igaz, de induláskor jó lett volna több opció. Ez az a pont, ahol a Mad Max-es őrület még igazán elszabadulhatna.
Zárás
A Collidalot friss színfolt a Switch battle arena kínálatában. Nem tökéletes, nem kiforrott minden porcikájában, de van benne egy nagyon saját, izzadságszagú energia, amit kevés játék tud felmutatni. Handheld módban nehéz eladni, tévén viszont négy emberrel abszolút életre kel.
Ha szereted a lokális multiplayer káoszt, és nem bánod, hogy kicsit tanulni kell, könnyen lehet, hogy ez lesz a következő „na még egy meccset” játék az estéiteken.






























