RetroMania Wrestling

A történet – A "régi" idők újraélesztése

A történet, hogy miért is kell újra ringbe szállnunk, igazából nem bonyolult: Johnny Retro (aka John Morrison) próbál visszatérni a ringbe egy sérülés után. Az alapvető célja egy tipikus comeback sztori, de a valódi érdekesség nem is igazán itt van. A történet elég rövid, és igazából nem az motivál, hogy ezt végigvigyük, hanem a játék többi aspektusa. A dialógusok és döntési lehetőségek egy kis színt adnak, de mivel túl gyorsan lejátszódik, inkább csak egy gyors kiegészítőként szolgálnak a valódi akció mellé.

Játékmenet – Az igazi verekedős élmény

A játék valódi varázsa a verekedésben rejlik, és bár a RetroMania Wrestling tisztelgés a régi idők előtt (kifejezetten a WWF WrestleFest előtt), a játékélmény nemcsak az idősebb rajongók számára lehet vonzó. A grappling mechanizmus, ami a Fire Pro Wrestling stílusát követi, igazi élményt ad. Ha eltalálod a megfelelő pillanatot a gombnyomással, akkor te irányítod a mozdulatot – de ha a másik játékos is jól időzíti, akkor jöhet a valódi "button-bashing", ami sokszor frusztráló lehet. A különféle támadások (gyenge, közepes, erős) az idővel változnak, ahogy építed fel a karaktered lendületét, és mindez egyfajta TV-mérkőzés hangulatát kelti, ahol a küzdelmek nem kezdődnek azonnal erős mozdulatokkal, hanem fokozatosan építkeznek.

A legtöbb támadás, mint a rúgások vagy ütések, azonban nem igazán működnek olyan gördülékenyen, mint a grappling. Az ütések és rúgások pontos eltalálása gyakran több próbálkozást igényel, és ha nem vagy nagyon precíz, a támadás elvész. A futós támadások is csak ritkán érnek célt, ami csalódást okoz, mert alapvetően a legszórakoztatóbb mozdulatok közé tartoznak, de ha nem találják el a céljukat, inkább frusztrációt okoznak, mint élvezetet.

Karakterek és roster – A bátor indie választás

A karakterválaszték kissé csalódást keltő, hiszen csupán 16 birkózóval lehet játszani, akik között leginkább indie és New Japan sztárok tűnnek fel. A klasszikus WWE szurkolók számára sokan nem ismerős arcok: például Warhorse és Blue Meanie, de ott vannak olyan nevek is, mint Tommy Dreamer és Colt Cabana, akik inkább az underground birkózásból ismertek. A legnagyobb nevek, mint a Road Warriors és az NWA bajnoka, Nick Aldis, biztosítják, hogy legyen néhány klasszikus pillanat, de a roster továbbra is elég szűkös. Azok számára, akik az AEW vagy a WWE rajongói, ez nem biztos, hogy elég vonzó.

A helyszínek viszont kifejezetten változatosak és szépen kidolgozottak. Van itt minden: Stevie Richards edzőterme, egy WCW stílusú tengerparti helyszín, ECW stílusú bálterem, sőt, még egy "pokoli" ring is, ami remekül adja vissza a régi idők hangulatát. És akkor ott van a legjobb: Cardona és Myers Major Wrestling Figure Podcast arénája, ahol a ring pontosan úgy néz ki, mint a 90-es évek eleji WWF játék ringje – ez igazán szórakoztató pillanatokat ad.

Játékmódok – Mi van és mi nincs

A RetroMania Wrestling igazi erőssége a különböző játékmódokban van, bár nem mondanám, hogy bőséges a választék. A legnagyobb mód a Story Mode, ahol Johnny Retro próbál visszatérni, de a játék többi része is érdekes lehet. A 10 Pounds of Gold egy egyszerű bajnoki tornát kínál, a Retro Rumble pedig egy 16 fős Royal Rumble mérkőzést. Azonban a testreszabhatóság eléggé korlátozott, és a játékmenet nem adja meg azt a mélységet, amit más modern birkózós játékok (mint például a Wrestling Empire vagy a WWE 2K) nyújtanak.