Emlékeztek még, amikor a régi Game Boy Advance-en a *Go! Go! Beckham!* játékot pörgettük, és bár nem volt túl nagy durranás, valahogy mégis szórakoztató volt? Na, képzeljétek el, hogy a *Red’s Kingdom* valójában egy ilyen szellemileg rokon utódja. Képzeld el, hogy a mókuskák, a puzzle-k és a könnyed platformer játékok világa találkozik egy olyan játékkal, ami nem akar túlságosan nagyot mondani, de azért elég szórakoztató ahhoz, hogy néhány órára lekössön. De vajon meddig marad élvezetes?

Red's Kingdom
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Kellemes, de nem különösebben kiemelkedő, inkább rövid ideig élvezhető
Emlékeztek még, amikor a régi Game Boy Advance-en a Go! Go! Beckham! játékot pörgettük, és bár nem volt túl nagy durranás, valahogy mégis szórakoztató volt? Na, képzeljétek el, hogy a Red’s Kingdom valójában egy ilyen szellemileg rokon utódja. Képzeld el, hogy a mókuskák, a puzzle-k és a könnyed platformer játékok világa találkozik egy olyan játékkal, ami nem akar túlságosan nagyot mondani, de azért elég szórakoztató ahhoz, hogy néhány órára lekössön. De vajon meddig marad élvezetes?
Bevezetés: Mókusok és a titkos ételek
A Red’s Kingdom egy egyszerű, mégis bájos történetet mesél el: Red, a mókus elveszíti a kedvenc mogyoróit, ráadásul az apját is elrabolja a gonosz király, Mad King Mac. Ez már önmagában is elég indok arra, hogy Red végigjárja az akadályokkal teli pályákat, hogy visszaszerezze a mogyoróit (és talán az apját is). Az egész sztori nem lesz túl mély, viszont a humoros, kicsit túlbuzgó karakterek és a mókusunk egyszerű célja miatt könnyen szerethető. A párbeszédek főként hangutánzó szavakból állnak, de nem is kell több, mert a játéknak nem a történet az erőssége, hanem a játékmenet.
Játékmenet: Egyszerű, de pörgős
A játékmenet alapvetően egy egyszerű platformer, amiben Red különféle puzzle-kkel és akadályokkal találkozik. A központi mechanika a grappling, ami lehetővé teszi, hogy Red egyik helyről a másikra lógjon, és ez adja a játék igazi varázsát. A pályák pici, de jól megtervezett világokban zajlanak, ahol az egyetlen cél, hogy minél gyorsabban megoldjuk a feladványokat. Olyan érzés, mint egy modernebb változata a Donkey Kong Country extra szobáinak, csak most egy mókussal a főszerepben.
A pályák mindig új kihívásokkal várnak: bouncy gumik, spiky hordók és transporterek teszik színesebbé a játékot, miközben egy-egy puzzle megoldása újabb bónuszokat ad. A gyűjtögetés a fő szórakozás, hiszen a lila drágakövek és a különböző gyümölcsök nemcsak a játékot teszik szórakoztatóbbá, hanem új területeket is felfedezhetünk velük. Az egész egy kicsit a régi idők platformer hangulatát hozza vissza, de modern köntösben, és minden pálya egy kis frissességet ad hozzá.
Az ellenségek és a harc: Mókás, de nem túl komoly
Az ellenségek legyőzése viszonylag egyszerű: csak neki kell ütközniük Rednek, de fontos, hogy a megfelelő időben nyomd meg az "A" gombot, mert ha elrontod, sebződsz. A harcok nem igazán bonyolultak, inkább kiegészítik a puzzle-elemeket, mintsem, hogy önálló kihívásokat jelentenének. Persze, vannak néhány veszélyesebb akadályok is, amik a háttérben folyamatosan ott lebegnek, hogy visszahúzzanak a szakadékba, így érdemes mindent átgondolni, mielőtt rákapsz egy ellenségre.
A power-upok viszont nem igazán hoznak friss dolgokat: repüléshez szükséges szárnyak, teleportálós gomba – mind olyan dolgok, amiket már láttunk hasonló játékokban, és sajnos nem igazán dobnak rá új ötleteket. A pályák felfedezése így sem válik unalmassá, de valahogy mégis úgy érzem, hogy a játék nem tud igazán újítani ezen a téren.
Nehézségi szint: Nem túl nehéz, de nem is túl könnyű
A játéknak van egy barátságos nehézségi íve, ami eleinte élvezetes, és fokozatosan egyre nagyobb kihívásokat ad. Az első pár óra olyan, mintha egy régi platformerben pörögnél, ahol a sebesség és a reflexek számítanak. De ahogy telnek a percek, egy kicsit kezd egyhangúvá válni a mechanika. Egyesek talán pont ezt szeretik benne, hogy nincs túl sok felesleges komplikáció, de a hosszú távú szórakozásban már nem olyan figyelemfelkeltő.
Grafika és zene: Képeslap hangulattal
A grafikai stílus elég szórakoztató és színes, amit egy klasszikus platformerben várnál: vidám karakterek, könnyen áttekinthető pályák, egy kis karikatúra stílusban. Az animációk jól passzolnak a játék könnyed hangulatához, és bár nem a legcsúcsosabb grafikáról beszélünk, igazán jól mutatnak a kis pályákon. A zene szintén pihentető, kellemes, és sokszor teljesen megfelel a "jó háttérzene" kategóriának. Egy-két dallam kifejezetten emlékezetes, de összességében elmondható, hogy nem a zenei élmény az, ami miatt igazán kiemelkedne a Red’s Kingdom.
Zárás: Jó, de nem kiemelkedő
A Red’s Kingdom egy jól megtervezett, szórakoztató kis platformer, amit egyébként szívesen játszanék, ha éppen egy kis könnyed szórakozásra vágyom. Az alapkoncepció, hogy egy mókus ugrál és old meg különféle puzzle-okat, tökéletesen passzol a Switch könnyed, hordozható játékélményéhez, de a játék gyorsan eléri a határait. A grafika szép, a zene kellemes, de a játékmechanikák kissé ismétlődőek, és egy idő után már nem tudnak igazán meglepni. Tökéletes, ha egy-két órát szeretnél eltölteni vele, de hosszabb távon nem biztos, hogy túl sokáig leköt.
RENDSZER_ELŐNYÖK
- 01KELLEMES ÉS SZÓRAKOZTATÓ GRAFIKAI STÍLUS
- 02JÓ HANGULATÚ ZENE, AMI ILLIK A KÖNNYED HANGULATHOZ
- 03KIHÍVÁSOK ÉS LOGIKAI PUZZLE-ÖK, AMIK FOKOZATOSAN NEHEZEDNEK
- 04A JÁTÉKMENET EGYSZERŰ, DE PÖRGŐS ÉS SZÓRAKOZTATÓ
KRITIKUS_HIBÁK
- 01A JÁTÉKMECHANIKA ISMÉTLŐDŐ, EGY IDŐ UTÁN UNALMASSÁ VÁLHAT
- 02A POWER-UPOK NEM HOZNAK ELÉG ÚJDONSÁGOT
- 03A NEHÉZSÉGI SZINT EGYESEK SZÁMÁRA TALÁN TÚL KÖNNYŰ LEHET
- 04A ZENE NÉHA KISSÉ FELEJTHETŐ





























