CrossCode

Ki az a Lea, és miért fontos neki, hogy emlékezzen?

A CrossCode világában Lea egy amnéziás lány, akinek nemcsak a múltja, de még a beszédképessége is elég korlátozott. A történet nagy része arról szól, hogy ő próbál visszanyerni valamit, amit elvesztett. Ha ennél többet mondanék, spoilereznék, de egyet érdemes tudni: a játék történetvezetése kicsit olyan, mint egy régi Zelda: minden válaszra egy újabb kérdés vár. A zűrzavartól kezdve egyre inkább rájössz, hogy az igazi játék nemcsak Lea múltjának megfejtéséről szól, hanem arról, hogy a "CrossWorlds"-ban egy olyan meta-játékot játszol, amelyről fogalmad sem volt, hogy igazából te is benne vagy.

Játékmenet: Képzeld el, hogy egy MMORPG-ben vagy – de úgy, hogy igazából egy RPG-t játszol

Az alapélmény nem túl bonyolult: open world, dungeonok, sok-sok küldetés. Az MMO-élményt hozza be úgy, hogy valójában nem is egy MMO-t játszol. A side questek, a rengeteg gyűjtögetés, a szigetelődött világok mind egy-egy szórakoztató puzzle-t alkotnak. A világ annyira részletes, hogy szinte érezheted a feszültséget, amikor új területekre lépsz, és nemcsak azért, mert a főszál valahol ott lóg a levegőben.

A küldetések elég egyszerűek: öld meg ezt, gyűjtsd össze azt, de a térképen lévő minden egyes részlet célja, hogy felfedezd a helyet. A titkok, lootok és az összegyűjtött tárgyak mind a játékmenet kicsit titokzatos szívét adják, amiben az igazi szabadságot a kereskedelem, a választható fejlesztési irányok adják. Ha elég figyelmes vagy, egy aprócska side quest végén megtalálhatod a következő nagy titkot, vagy egyszerűen csak valami olyan tárgyat, amitől egészen új dimenziókat nyit meg a karaktered fejlődése.

Harcrendszer: Az izgalmas taktikai csaták nem csak a reflexeken múlnak

Na, a harcrendszert ne hidd el egy könnyed másolásnak! Ez tényleg egy olyan rendszer, ami visz előre, és nemcsak unalmas kattintgatásokra épít. Lea a ritkán látott "Spheromancer" kasztot kapta, ami kétféle támadási módot ötvöz: a közelharcot és az energia golyókat, amiket messziről lősz. A csatákban igencsak figyelned kell arra, hogy mikor mi a jó választás: tartsd távol a jónép többi tagját, vagy vágd be azt a kemikáliát, ami majd megoldja a helyzetet?

A harc nem egyszerű – de épp ez a jó benne. Minden ellenségcsoport új kihívást ad, és azok a pillanatok, amikor úgy érzed, hogy kicsúszik a kezedből a helyzet, azokat a pillanatokat hozza el, amiért egy játékot igazán szeretünk. Mikor kell hátrálni és lövöldözni? Mikor váltani a különböző elemekre? Mindez olyan tempót ad a játéknak, amit más RPG-kben ritkán tapasztalsz, és valahogy nem érzed, hogy sok lenne belőle.

Fejlődés és variáció: Te választasz, hogyan formálod Lea-t

Lea fejlődése egy hatalmas skill tree rendszerre épül, ahol gyakorlatilag minden döntésed új lehetőségeket nyit meg. Az apróbb hibák nem büntetnek meg, mivel mindig van lehetőség visszavonni a választásokat, de ha jól csinálod, rengeteg új lehetőséget kapsz, hogy teljesen a te stílusodnak megfelelő karakterré formáld őt. Tökéletes szimbiózisban van a történettel, mivel mindegyik fejlődési lehetőség egy új oldalát tárja fel Lea karakterének, így nemcsak a harcokban van szerepe, hanem a történetben is.

Dungeonezés és puzzle-ök: Igen, még a dungeonok is élvezetesek

Néhány dungeon az, amit valószínűleg sokszor láttál már más játékokban, de egyetértek, hogy itt nem csak a harcról szól. Az egész mechanika úgy van felépítve, hogy a dungeonokon belépve az apróbb puzzle-ök is folyamatosan ösztönözzenek, hogy használd a fejed is. Néhány helyen a szellemi kihívásokat a harcok mellett kábé úgy kapod, mint a legújabb Zelda-részben. Kicsit könnyebb, de a szintén pörgős küzdelmekkel jól kiegészítve egy komplett élményt adnak.

Zárás: Egy remek indie RPG, de nem mentes hibáktól

Még a legjobb játékok is szenvedhetnek időnként apróbb hibáktól, és a CrossCode sajnos nem mentes ezektől. Az épphogy akadozó teljesítmény, a menükezelés lassúsága és az apróbb bugok kicsit levonják a fényéből, de azért így is egy elég szórakoztató élményt ad. A játék, ami elindult egy Kickstarter kampányból, végül egy igazi indie csoda lett – és ha egy kis nosztalgiára vágysz, meg a 90-es évek hangulatára, akkor ezt a játékot mindenképp próbáld ki.