Another Sight

Nem elég jó szándékkal nyúlni hozzá: értelmezhető játékmenetté kell formálni, miközben el kell kerülni azt is, hogy egy nagyon is valós állapotot leegyszerűsítő gimmické silányítsunk. Az olasz Great Lunar Wall Studios nem ijedt meg ettől a feladattól, és a Another Sight Switch-verziója már az első percekben egyértelművé teszi: itt ambíció van, még ha a megvalósítás nem is mindig ér fel hozzá.

Egy lány, egy macska, egy sötét világ

A történet középpontjában Kit áll, egy fiatal lány, aki egy baleset után elveszíti a látását egy elhagyatott vasúti alagútban. Segítőtársa Hodge, a feltűnően eszes, vörös macska, aki – ahogy az sejthető – a játék során a szemünk lesz. A helyszín egy steampunkos, viktoriánus London, ami már önmagában is hálás alapanyag, de itt minden a perspektíváról szól.

Kit vakságát a játék echolokációként értelmezi újra. Hangok festik fel a világot: színes, impresszionista pacák jelennek meg, ahogy a környezet zajt ad ki. Ez nem realista ábrázolás, hanem inkább érzelmi – és ezt fontos hangsúlyozni. Nem dokumentarista pontosságra törekszik, hanem arra, hogy éreztesse, milyen lehet bizonytalanságban tájékozódni.

Két karakter, egy játékos – és sok váltogatás

Bármikor válthatunk Kit és Hodge között az R gombbal. Papíron ez jól hangzik, gyakorlatban viszont meglepően döcögős. A sötétségből hirtelen világos, részletes környezetbe ugrani Hodge szemével kicsit kizökkentő, de ennél nagyobb gond, hogy nincs kooperatív mód. Mindent egyedül csinálunk, két karakterrel.

A nem aktív karakter nem követ automatikusan, így rendszeresen előfordul, hogy egyikük lemarad, elakad, vagy rossz helyen ragad. Kit ráadásul lassabban mozog, ha nincs közel Hodge, ami egyértelmű üzenet: együtt kell maradni. Ez tematikusan érthető, játékmenetileg viszont sok felesleges visszalépegetést eredményez.

Rejtvények: jó ötletek, kevés meglepetés

A puzzle-dizájn alapvetően Kit és Hodge képességeinek kombinálására épül. Karok húzása, nyomólapok, több szintet érintő feladványok – minden ismerős. Idővel azért akadnak érdekesebb helyzetek, amikor a két karaktert szét kell választani, és Hodge látásával kell Kit számára „utat mutatni”. Ezek a pillanatok működnek a legjobban, mert ténylegesen mesélnek a függésről és bizalomról.

Csakhogy a rejtvények ritkán lépnek túl ezen az alapképleten. Kevés az igazán kreatív megoldás, és hamar kiismerhetővé válik a játék logikája.

Technika és hangulat

A Switch-verzió érződik, hogy a Steam-kiadás után érkezett. A kezelőfelület tisztább, a vizuális visszajelzések érthetőbbek, és a teljesítmény többnyire stabil, még ha némi elmosás árán is. A zene és a szinkron korrekt, de nem emlékezetes. Teszi a dolgát, de nem viszi el a hátán az élményt.

A hangulat viszont működik. Hodge-ra való ráutaltságom játékosként szépen rímelt Kit kiszolgáltatottságára. Ez az egyik legerősebb pontja a játéknak.

Platformozás: ahol minden szétesik

Sajnos a Another Sight leggyengébb eleme pont az, ami a legtöbbször kerül elő. A platformozás kifejezetten ügyetlen. Hodge irányítása kiszámíthatatlan: futásból sétába vált minden ok nélkül, az ugrások pedig külön animációk – egy helyből fel, vagy előre. A levegőben nincs korrekció, ami rengeteg pontos pozicionálást igényel.

A mászható csövek sem mindig egyértelműek, főleg a sötét környezetben, a pályák pedig hajlamosak az ismétlődésre. Harc nincs, lopakodás alig, így marad a lassú haladás és a gyakori backtracking.

Zárás

A Another Sight egy jó szándékú, gondolatébresztő játék, amely nem mindig találja meg az egyensúlyt az üzenet és a játékmenet között. A látássérülésre épített koncepció működik, de inkább érzelmi, mint mechanikai szinten. Sokszor azon kaptam magam, hogy nem a történetbe merülök bele, hanem a vezérléssel küzdök.

Őszintén úgy érzem, ez a játék sokkal jobban működött volna helyi kooperatív élményként, ahol egy játékos Kit-et, a másik Hodge-ot irányítja. Így a központi téma – egymásra utaltság – nem csak elmesélve, hanem megélve is jelen lenne.

Összegzés

A Another Sight nem rossz játék, de jobb ötlet, mint élmény. Értékelendő a bátorsága és a témaválasztása, de a mechanikai hiányosságok túl gyakran törik meg az áramlást. Ha érdekel a történet és a koncepció, érdemes ránézni – csak ne várj csodát.

Értékelés: 6 / 10