A mai világban, amikor szinte minden kart játék egyenes másolata Mario Kart-nak, egy-egy **klasszikus sorozat** visszatérése mindig izgalmas, de egyben **kockázatos** is. A *Crash Team Racing Nitro-Fueled* nemcsak a régi rajongókat célozza meg, hanem mindazokat, akik most először kóstolhatják meg ezt a különleges versenyzős élményt. De vajon elég jól sikerült a felújítás ahhoz, hogy felvehesse a versenyt a nagyobb címekkel?
Az első öt percben rájöttem, hogy ez a játék nem haverkodni akar velem, hanem megtanítani arra, hogy *ne hadonásszak össze-vissza*, mint aki életében először lát oldschool akciójátékot.
Van az a mondás, hogy az utánzás a legőszintébb hízelgés. Ez részben igaz is – **ihletet meríteni** klasszikusokból teljesen rendben van. De van egy pont, ahol az inspiráció elfogy, és csak a másolás marad. A **Metagal** sajnos nagyon hamar átlépi ezt a határt. Ez egy run ’n’ gun platformer, ami annyira görcsösen kapaszkodik a **Mega Man** örökségébe, hogy közben elfelejti feltenni az egyetlen igazán fontos kérdést: *én mit teszek hozzá?*
**Egy banán, ami több, mint amit valaha is várhatnál egy gyümölcstől.** A My Friend Pedro nem egy egyszerű akciójáték, hanem egy pszichedelikus, kegyetlen, és elképesztően szórakoztató hullámvasút, ahol a főhős egy beszélő banán segítségével vág neki a megváltásnak. Ez az a játék, ahol a falakon futás, a lassított felvételek, és a dupla Uzi nemcsak elvárás, hanem életforma. Ha szereted a halálos táncot, és nem riadsz meg a zűrös irányítástól, akkor Pedro hamar a legjobb barátoddá válik – legalábbis, ha a vérontás és a stílusos akció a mindened.
A Slenderman nevét mindenki ismeri, aki valaha kattintott valamit az interneten, és még akkor is, ha nem tudod megmondani, hogy pontosan miért, egyre inkább úgy tűnik, hogy mindent megkapott tőle a kultúra: mémek, filmek, könyvek, játékok – és most a Nintendo Switch-en is ott van. De vajon van-e még bármi, amit ez a figura adni tud?