Amikor a *Xenoblade Chronicles 2* megjelent, alig pár hónappal a Nintendo Switch piacra dobása után, mindenki izgatottan várta, hogy mi lesz a következő nagy lépés. A Nintendo már akkor is adott nekünk egy verhetetlen Zelda-t, Mario Kart-ot és még egy csomó más remek játékot. De aztán jött a *Torna - The Golden Country* DLC, ami inkább egy teljesen új fejezetként, mint egyszerű bővítésként érkezett. Ha eddig nem játszottál vele, most elmondom, hogy miért érdemes belevágni.

Xenoblade Chronicles 2: Torna
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Tökéletes
Amikor a Xenoblade Chronicles 2 megjelent, alig pár hónappal a Nintendo Switch piacra dobása után, mindenki izgatottan várta, hogy mi lesz a következő nagy lépés. A Nintendo már akkor is adott nekünk egy verhetetlen Zelda-t, Mario Kart-ot és még egy csomó más remek játékot. De aztán jött a Torna - The Golden Country DLC, ami inkább egy teljesen új fejezetként, mint egyszerű bővítésként érkezett. Ha eddig nem játszottál vele, most elmondom, hogy miért érdemes belevágni.
Mi történik a játékban?
A Torna története visszarepít minket 500 évet a Xenoblade Chronicles 2 eseményei előtt, egy teljesen új világba, ahol új karakterekkel és új felfedezésekkel találkozunk. Az alaptörténet középpontjában Lora és Jin állnak, akik megpróbálják megakadályozni, hogy a világukat elpusztítsa a romboló Malos. Ha játszottál már a Xenoblade Chronicles 2-vel, akkor tudod, hogy Lora és Jin története egy elég fontos háttér a fő játékban, és most végre megismerhetjük a sorsukat.
Ez nem egy puszta DLC, hanem egy teljes önálló kaland, amiben egy teljesen új helyszínt, új harcrendszert és egy új történetet is kaptunk. És bár egyesek szerint csak egy extra fejezet, valójában egy egész új világot fedezhetünk fel, ami nemcsak szórakoztató, de emlékezetes is.
Mi működik jól?
A legnagyobb erőssége a Tornanak a harcrendszer. A játék megtartotta a Xenoblade Chronicles 2 alapkoncepcióját, de a kombók, az új eszközök és a Driver-Blade váltások új dimenziót adnak a harcnak. Míg az alapjátékban a harcok többsége automatikusan zajlik, itt már aktívan tudunk váltani a karakterek között, ami rengeteg lehetőséget ad a taktikai döntésekre. A különböző elem-erősségek kihasználása, valamint a jól időzített támadások mind segítenek abban, hogy a harcok ne csak unalmas rutinná váljanak.
A világ is gyönyörű, és bár nem rendelkezik hatalmas városokkal, Torna és Gormott helyszínei igazi felüdülést jelentenek. A Switch platformon a látvány hihetetlenül szép, a távolságok szépen kidolgozottak, és még akkor sem tapasztalunk igazán komoly lelassulást, amikor hatalmas csatákat vívunk. A grafika szépen kihasználja a konzol erejét, és szinte minden helyszín lenyűgöző részletességgel van megtervezve.
A történet is elég magával ragadó, hiszen az új karakterek és a felfedezések egy olyan világot alkotnak, ami minden egyes pillanatban fenntartja a kíváncsiságot. A viszonyok, a titkok és a kis részletek, amik csak a játék előrehaladtával derülnek ki, folyamatosan izgalmasak. Az új karakterek, mint Lora és Jin, jól meg vannak írva, és rendkívül könnyen meg lehet velük barátkozni.
Mi nem működik annyira?
Sajnos, minden jónak van egy kis hátulütője. A puzzle dizájn néha túlságosan egyszerű. Bár alapvetően nem ez a játék erőssége, a néha felbukkanó rejtélyek, mint például a kódok és a kulcsok keresése, elég zavaróak tudnak lenni. Az ilyen feladványok igazából nem hoznak túl nagy kihívást, és inkább csak megakasztják a tempót, mintsem hogy valódi szórakozást nyújtsanak.
A vizuális hibák is néha előfordulnak. Bár a játék látványos, az egyes textúrák betöltése elég lassú, és az élek néha elég durvák, különösen akkor, ha docked módban játszunk. Ez egy kisebb hiba, de ha túlságosan figyelsz rá, elég zavaró lehet. Egyébként a játék hibátlanul fut, de ezek az apróságok egy kicsit megnehezítik az élményt.





























