TowerFall

Egy játékmenet, ami könnyedén a szívünkhöz nő

A TowerFall alapja egy egyszerű kártya: versenyezzünk több játékossal egy kis pályán, ahol mindenki egy íjászt irányít, és próbálja megölni a másikat. Hamar rájössz, hogy bár a játékmenet alapvetően egyszerű, az izgalom, a taktika és a reflexek keveréke garantálja, hogy mindig ott legyen az a „csak még egy meccs” érzés. A pályák kicsik, gyorsak és tele vannak meglepetésekkel, a játék sebessége pedig tényleg a Super Smash Bros. és a Balloon Fight közötti hibrid érzést kelti.

A cél egyértelmű: vagy az ellenséget nyíllal vagy ugrással kell kiiktatni, vagy a jól megérdemelt győzelemért kell harcolni. De a dolog nem ennyire egyszerű! A nyilak végesek, így ha hamar elfogyasztod a quiver-t, akkor nemcsak te leszel kiszolgáltatott, hanem a többiek, akik okosan haladnak, könnyedén a győzelem felé vezetnek. Az igazi mesteri mozdulatok jönnek, amikor a pályák sarkából, oldalsó lővésekkel próbálod elkapni az ellenfelet, miközben ő észre sem veszi, hogy egy nyíl száguld feléje.

Mi az a „Variáns” és miért csinálja minden játék egyedivé?

A TowerFall igazi ereje az, hogy a standard három nyíl koncepcióján túl egy rakás különböző „Variáns” lehetőséget kínál, amik mindegyike másféle játékmenetet eredményezhet. A különféle erősebb nyilak, páncélok vagy futócipők mind lehetőséget adnak arra, hogy minden egyes mérkőzés másképp alakuljon. Mindezek mellé ott vannak azok az apróságok, mint például a kísértetként visszavágó játékosok, akik haláluk után a szellemeként irányíthatják a mérkőzést, vagy az irányított nyilak, amelyek még egy pici taktikai csavart adnak az amúgy is pörgős összecsapásoknak.

A pályák és a változatosság

A játéknak egy másik nagy erőssége a pályák, amelyek mindegyikének megvan a maga egyedi jellege. Van, ahol zöld, ragacsos sárba ragadhatsz, míg egy másikon hatalmas, ismétlődő sziklákat kell kerülgetni, miközben az egész pálya folyamatosan mozog. Néhány pálya egyszerűen úgy kitalált, hogy újra meg újra vissza akarj térni, hogy kipróbálhasd a legújabb taktikai manővereidet. Az egész játék egy dinamikus tánc, amiben nemcsak az ügyesség számít, hanem a figyelem és a stratégia is. Ha egy pillanatra elbambulnál, könnyen a halál torkában találhatod magad.

Egyedül is szórakoztató, de nem éri el a barátok nélküli élményt

Míg a játék legnagyobb erőssége kétségkívül a helyi multiplayer, van egy elég jó egyjátékos mód is, amivel egyedül is el lehet ütni az időt. A Quest módban egy sor ellenféltípus és boss elleni harc vár, míg a Dark World mód a főbb pályákon keresztül vezet, ahol végül egy főellenfél vár. Az egyes próbák érdekesek, de ha őszinték akarunk lenni, az igazi élményt mégis az adja, hogy ott vagy a barátaiddal, és azt kiabáljátok egymásnak, hogy „csak még egyet!”

Mi hiányzik?

Az online multiplayer teljesen hiányzik, ami a mai világban már egy furcsa döntés, különösen egy olyan játéknál, amely egyértelműen arra lett kitalálva, hogy több emberrel élvezd. Bár teljesen jól működik a helyi multiplayer, ha valaki online szeretné játszani, akkor csalódnia kell. Azonban a játékmenet tempója, a folyamatosan változó pályák, és a taktikai lehetőségek mind-mind kiemelik a TowerFall-t, és biztos vagyok benne, hogy a barátokkal együtt töltött idő elegendő ahhoz, hogy a játék még évek múlva is újra és újra előkerüljön.