Touhou Genso Wanderer Reloaded

A történet – Mágikus szálak a Touhou világában

A történet központjában Reimu Haruki, a szentélyszolgáló áll, aki egy rejtélyes arany gömböt talál, amely sötét, misztikus erőket rejt. A célja, hogy megakadályozza a gonosz hatalom terjedését, és visszaállítsa a nyugalmat. A történet nem igazán újdonság, és azok, akik már régóta a Touhou rajongói, ismerhetik a karaktereket és a világot. A játék egy klasszikus dungeon-crawler stílust követ, ahol minden szinten új ellenségek, csapdák és titkok várnak ránk.

A sztori egyértelműen a Touhou világ szerelmeseinek szól, de ha nem vagy túlságosan beágyazódva ebbe a különleges, szinte végtelen univerzumba, könnyen elveszheted a fonalat. A párbeszédek és a háttérinformációk tömkelege inkább túl sok, mintsem hasznos, és gyakran túl terjedelmesek ahhoz, hogy az új játékosok valóban élvezni tudják a történetet.

Játékmenet – Sokadik próbálkozás, de a szórakozás elmarad

A Genso Wanderer Reloaded valóban próbál újat mutatni a játékmenetben, de az alapmechanikák nem mindenki számára fognak működni. A játék a roguelike műfajra épít, tehát a véletlenszerűen generált szintek, az erőforrások gyűjtögetése és az újratöltéses ciklusok mind alapvető elemei az élménynek. Azonban a Touhou sajátos stílusához igazodó mechanikai döntések, mint a tummy meter (ami étkezéshez köti a túlélésedet) és az HP mérő, inkább feleslegesek, mint izgalmasak.

A harc során azt tapasztalhatjuk, hogy az ellenségek támadásai sokszor láthatatlanok maradnak, amíg már késő, és egyre nehezebb követni, hogy pontosan mit is támadsz vagy védekezel. A minimális térkép, a szöveges ablakok és az állandóan frissülő életmérők összezavarnak, és nem teszik lehetővé, hogy a harcokat igazán élvezni tudjuk. Az, hogy az egész képernyőt elfoglaló felület zavaró és összefolyik, csökkenti a játékélményt. A grafika szép, a karakterek pedig érdekesek, de az egész elmerülés a játékban sokszor kimerítő.

A szórakoztató elemek – Újdonságok és elvárások

A Touhou Genso Wanderer Reloaded próbál a rajongók számára valami újat adni. A fúziós mechanika, amellyel különböző erőket kombinálhatunk, akár új eszközöket, akár támadásokat, egy friss szél lehetne a játékmenetben, de a komplexitás gyorsan elveszíti a figyelmet, mivel a harcok folyamatosan monotonná válnak. A játék első pár órája elég érdekes, de később a küldetések, a felszerelések és az állandó harcok mindegyike repetitívvé válik.

Az új mechanikai elemek közé tartozik a danmaku, vagyis a klasszikus "bullet hell" érzés, amit már a Touhou sorozat hűséges követői is jól ismernek. Azonban itt, a dungeonokban, mindezt egy olyan szabályrendszerrel kombinálják, ami nem igazán passzol a hagyományos roguelike mechanikákhoz. A nagy kérdés, hogy mindezek a kiegészítések valóban hozzáadnak-e valami értékeset a játékmenethez, vagy inkább csak kitöltik a helyet, anélkül hogy valóban újat hoznának.

Nehézségi skála – A túlságosan randomizált szintgenerálás

A Genso Wanderer Reloaded másik problémája a véletlenszerű szintgenerálás, amely rögtön a játék elején jól működik, de egyre inkább idegesítővé válik, ahogy a nehézség hirtelen megugrik. A játéknak van egy bizonyos tanulási íve, de a véletlenszerűségek és az egyre nehezebb csapdák miatt sokszor úgy érezzük, hogy nem a mi hibánk, hogy elbukunk, hanem a rendszer játszik velünk. Az egyik pillanatban könnyedén átjutunk az első pár szinten, a következőben pedig már el sem jutunk a főellenségig, mert egy váratlan csapda vagy egy erősebb ellenség gyorsan véget vet a kalandunknak.