Another Crab's Treasure

A Another Crab's Treasure valójában egy igazi Soulslike, amely teljesen színes és egyedi módon közelíti meg a műfajt. Ne hagyd, hogy a csillogó héj elvakítson, mert az, ami a színes víz alatt történik, egy kemény kis kaland lesz – ami ugyanannyi pillanatot ad, ami miatt érdemes vele tölteni az időt, mint amennyit elképzelni sem tudtál volna a sok „rákos játék” hallatán.

Bevezetés: Ki a fene az a Kril?

Kril, a kishermaitrák, a mi hősünk, akinek minden vágya, hogy újra a kis otthoni pocsolyájában élhessen. De nem ám bárhogy, hanem a jól megszokott héjában, amit egy gátlástalan szájhúzó, valami "Duchess" nevű figurának köszönhetően veszít el. Az élet nem éppen úgy alakul, ahogy azt a kis ráknak eltervezte. Az új adótörvények és a második világ gazdasági válsága egy Shark-head-on-a-stick nevű (igen, tényleg ennyire abszurd) kölcsönképviselő alakjába csatornázza át a világunkat, ami miatt Kril-nek el kell mennie a mélybe és visszaszereznie a „házát”. Különben senki nem érezheti jól magát a kis vízgyűjtőben.

A sztori egyébként szórakoztató. Hogy őszinte legyek, a humor és a szövegek annyira elragadóak, hogy egy-egy párbeszédnél elmosolyodtam, mintha egy régi 16 bites szövegparódiában járnék. Na nem, nem egészen a Earthworm Jim szintjére kell gondolni, de azért tisztességesen felbukkannak egy-egy kis csavar vagy vicces észrevétel, ami miatt nem fogod untatni magad.

Játékmenet: A kicsi rák és a komoly kihívás

Na most, miért is egy Soulslike a kis rákos kaland? A válasz egyértelmű: precíz, fájdalmas harcrendszer, elnyújtott, technikás ütközetek, és a legjobb, ha minden lépésedet gondosan mérlegelheted, mert a következmények nem kérdeznek. Az irányítás nem piskóta, és az első pár harc után valószínűleg azon kapod magad, hogy na jó, akkor most inkább kivárnám a másik támadást, hátha nem esek el az újabb „olcsó” támadásoktól. A harcok viszonylag lassúak, mégis metodikusak, Kril az alapjátéknál egy villát használ fegyverként. A változatos támadások, mint például a gyors pörgetés, dodgelés, vagy az ellenséges csapások kitérése remekül passzolnak ahhoz a „precíz, ne hibázz, mert a jövődet buktad” érzéshez, amit a Souls játékok adni szoktak.

És most jön a csavar. A rákos játéknak van egy mechanizmusa, amit nem csíphetsz el minden egyes Soulslike-ban. Kril, mint egy hermitrák, mindig ki van szolgáltatva a „héjának”, vagyis az ő páncélja. Ez a héj nemcsak védelmet ad, hanem különleges képességeket is. Van itt minden, a kólásdobozos páncéltól kezdve a partys kalapig, ami aztán robban, vagy éppen banán héj, hogy kicsússzon a lábunk alól az ellenség. Már itt megjegyzem, hogy ha valami nem működik, akkor az a páncéltípusok között való keresgélés. Mert bár ez elméletben jó ötlet, a páncélok elég esetlenül kombinálhatóak, és miután kicsit túlbonyolítják a dolgot, a harcok gyakran visszaütnek.

A mélység titkai: A víz alatti kaland

Az óceán mélye egy rendkívül izgalmas hely, amely több izgalmas, felfedezésre váró területet kínál. De aztán jön a hátránya is: a platforming szakaszok. Tudod, azok a pillanatok, amikor elvileg skillek kellenek, hogy a rákos srácot egy-egy platformon átmozgassuk, de a kontrollok néha olyan furák, hogy inkább hagynám a fenébe. A sikerélmény helyett inkább az „elvesztettem a fonalat” érzést kaptam.

De a legnagyobb probléma mégis a teljesítmény. Ráadásul elég nagyot dob a játékos élményen, hogy míg a Switch kézikonzolon egész egyszerűen nincs mit kezdeni a teljesítményproblémákkal, addig a dokkolt mód is dobálja a képkockákat, ahol lehet. Ha épp egy boss harc közepén fagy le a játék, akkor egész egyszerűen nem tudsz mit tenni.

Bossok: A tengeri szörnyek

A legjobban az egészben a különféle bossok harca tetszett. Az egész játék leginkább a vízi környezetre épül, így a bossok is szoros kapcsolatban állnak a víz alatti élővilággal. Minden egyes harcnál figyelni kell a támadási mintákat, hogy pontosan mikor és hogyan kerülhetsz ki a csapásvonalból. Persze azért itt is előfordul néha, hogy a kamera pozíciója elcsúszik, és akkor ott vagyunk, a falon beleragadva egy bossba.

Zárás: A rák és a színes pokol

Összességében elmondhatom, hogy a Another Crab's Treasure egy remek próbálkozás, de néhány meglehetősen zűrös technikai problémával rendelkezik, különösen a teljesítménnyel kapcsolatban. Ha azonban mindezeket félre tudod tenni, egy igazán szórakoztató és változatos Soulslike élményre találsz, ami a sokszínűségénél fogva mindig tud valami újat hozni. Az egyedi páncélok és a vicces karakterek kétségtelenül szórakoztatóvá teszik, de a játék nem lesz mindenki számára könnyen játszható, főleg, ha nem vagy hozzászokva az ilyen típusú, precíz játékmenethez.