A *The Bug Butcher* egy olyan játék, ami szinte minden elvárásunkat teljesíti, de csak a legalapvetőbb szinten. Van benne minden, ami egy klasszikus arcade lövöldözős játékhoz kell: hatalmas ellenségek, időre zajló hullámok, és persze egy halom power-up, hogy végig lőhesd a fenevadakat. Azonban, ahogy elkezdesz játszani, úgy tűnik, hogy a játék nem próbál többet nyújtani annál, amit már régen láttunk a műfajban. Szórakoztató, de az élmény nem marad meg hosszú távon.

The Bug Butcher
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Jó, de semmi különös
A The Bug Butcher egy olyan játék, ami szinte minden elvárásunkat teljesíti, de csak a legalapvetőbb szinten. Van benne minden, ami egy klasszikus arcade lövöldözős játékhoz kell: hatalmas ellenségek, időre zajló hullámok, és persze egy halom power-up, hogy végig lőhesd a fenevadakat. Azonban, ahogy elkezdesz játszani, úgy tűnik, hogy a játék nem próbál többet nyújtani annál, amit már régen láttunk a műfajban. Szórakoztató, de az élmény nem marad meg hosszú távon.
Az alapok – gyorsan belejössz
A játékmenet egy egyszerű, hullám-alapú lövöldözésre épít, amit alapvetően Pokémon-szerű idegenek inváziója tölti meg. A cél az, hogy a lehető leghamarabb végezz a szörnyekkel, miközben próbálod kerülni a támadásaikat. Egy dolog meglephet, amikor először indítod el a játékot: a karaktered nem tud vízszintesen is lőni. Na, az egy elég furcsa döntés volt, hiszen egy tipikus top-down shoot 'em up-ban a vízszintes tűzlépés elengedhetetlen. De a szokásos két perc után már megszokod ezt, és a játék gyorsan eléri a szórakoztató tempót.
Az ellenségek egyre nagyobbak, erősebbek és változatosabbak lesznek, és a power-upok sem állnak meg. Különösen a lézerfegyver szórakoztató, ami gyorsan kiüríti a teret a gyenge szörnyektől. Emellett a "God" mód, ami időszakosan invincibilitást és gyorsabb tüzelést ad, egy kellemes meglepetés, és jól kiegészíti a játékmenetet. A dash képesség is jól működik, amikor szűk helyekre kell elmenekülni a támadások elől.
A játékmódok – ugyanaz, de másképp
A játéknak három különböző módja van. Az alap "Arcade Mode" alapvetően az egyetlen mód, ahol történet is van, és itt folyik az egész küzdelem. Azonban ezt követően az "arcade" módban és egy kooperatív mód is vár, ami szinte ugyanazt adja, mint az alap, de egy másik játékossal játszva. Szórakoztató, ha társaságban játszol, de igazából semmi különlegeset nem kínál a kooperatív élmény, csak több szörny és némi zűrzavar.
Vizualitás és hangulat – semmi extra
A játék vizuálisan nem hoz semmi különlegeset. Az art style szombat reggeli mesékre emlékeztet, de az idegenek nem túl érdekesek vagy eredetiek. Hiányzik a valódi személyiség a világban, és bár a játék alapvetően szórakoztató, semmi sem marad meg benned. Az ellenségek inkább generic idegenek, mintsem valódi "bogarak", így a játék elég hamar elveszíti az eredeti koncepció varázsát. A szarkasztikus párbeszédek a főszereplő és a tudós között viszont egy kis pluszt adnak, és a karakterek hangjai (ami kicsit Animal Crossing-szerű) emelik a hangulatot.
Miért csak "jó", és nem "fantasztikus"?
A The Bug Butcher azokat a dolgokat adja meg, amiket elvárunk egy ilyen típusú játéktól, de nem hoz semmi újat. A harc szórakoztató, de nem mély, a pályák és a szörnyek gyorsan ismétlődnek. Az egyetlen dolog, ami igazán kiemelkedik, az a power-up rendszer, de ezt is hamar megszokod. A játék nem bánt rosszul a szórakoztatással, de nem marad emlékezetes sem.
RENDSZER_ELŐNYÖK
- 01KELLEMES, SZÓRAKOZTATÓ JÁTÉKMENET
- 02A LÉZERFEGYVER ÉS A "GOD" MÓD IZGALMASAK
- 03KOOPERATÍV MÓD, AMI FELDOBJA AZ ÉLMÉNYT
- 04SZARKASZTIKUS PÁRBESZÉDEK ÉS JÓ KARAKTEREK
KRITIKUS_HIBÁK
- 01A HARC HAMAR EGYHANGÚVÁ VÁLIK
- 02A GRAFIKA ÉS AZ IDEGENEK NEM KÜLÖNÖSEBBEN EMLÉKEZETESEK
- 03NINCS SEMMI IGAZÁN ÚJ A JÁTÉKMENETBEN
- 04KOOPERATÍV MÓD NEM AD TÚL SOK ÚJDONSÁGOT AZ ALAPHOZ KÉPEST





























