Teslagrad

A világ, amit érdemes felfedezni

Teslagrad története egy egyszerű, mégis magával ragadó királyságra épít. Egy fiatal, árva fiú, aki egy hatalmas toronyba merészkedik, hogy felfedje országának titkait. Nem is nagyon tudod, hol vagy és miért futsz, de mindegy is – egyben van a játék varázsa. Az elején még üres kezekkel, irányítás nélkül rohangálsz a királyi gárda elől, és közben azt sem tudod, merre tartasz. Aztán hirtelen megnyílik előtted a világ, és kezdesz birtokba venni egy-egy új képességet, amik egyre többet adnak hozzá az élményhez.

A mágneses mágia – egyszerű, de nagyszerű

A Teslagrad lényege a mágnesesség és az elektromosság. A történet nem forradalmi, de a játékmenet annál inkább. Minden egyes puzzle arra épít, hogy megtanuld manipulálni a mágneses pólusokat. Egyik pillanatban vonz, a másikban taszít – egyszerűen, de hatékonyan. A legjobb az egészben, hogy az egyes pályákon használt technikák folyamatosan változnak, ahogy újabb és újabb képességeket szerzel. Nemcsak a mágnesesség, hanem a teleporálás és a fémre tapadás is központi szerepet kap, mindez pedig hihetetlenül élvezetes, amikor sikerül egy-egy bonyolult mozdulatsort összehozni.

Eleinte csak annyit kell tenned, hogy egy fémes tárgyat pozitív vagy negatív árammal manipulálsz. Aztán egyre bonyolultabbá válnak a feladatok, ahogy új képességekkel gazdagodsz. Az igazán nagyszerű pillanatok jönnek, amikor egy-egy szintet teljesítesz, és a mágnesesség trükkjeit egyre jobban kezded átlátni. Ez a fajta "flow"-élmény ritka manapság, és ezért is tűnik olyan különlegesnek.

A kihívás, ami megőrjíthet

Azonban minden éremnek két oldala van. A játék nem hazudtolja meg magát, és bizony az egyik nagy kihívása a nehézségi szint. Különösen a boss fightoknál éreztem, hogy a játék szándékosan húzza az idegeimet. Egy-egy ilyen megmérettetés úgy jön, mint egy váratlan pofon, ahol ha egyetlen hibát is elkövetsz, újra kezdheted az egészet. A legkeményebb harcoknál pedig nem elég, hogy jól ismerd a pályát, hanem egy-egy mozdulatot memorizálnod kell – igen, egész konkrétan be kell tanulnod az ellenségek minden lépését, hogy sikeresen túlélj.

Egyébként nem vagy egyedül a bosszankodásban. Az egyes küzdelmek memorizálásához sok próbálkozásra lesz szükséged, és bár eleinte ez szórakoztató, néhány boss fight egy ponton túl már tényleg frusztrálóvá válik. Ilyenkor már nem a játékmenet maga, hanem a monotónia kezd el fárasztani. Az egész inkább memóriajáték, mintsem akció.

Kéz a kézben a Switch-el

De ami igazán zseniális, hogy Teslagrad egy olyan játék, aminek a Switch-en van a legnagyobb helye. A pályák viszonylag rövidek, és a játék mentési rendszere is úgy van megoldva, hogy ha éppen csak egy kis időd van, akkor egy-egy puzzle belefér. Az ilyen típusú játékok tökéletesek az átállásos, kávé melletti játszásokhoz, amikor nincs időd órákig egyhuzamban játszani. Az irányítás is kifejezetten jól passzol a Switch Joy-Conjaihoz, különösen a piros és kék irányítás, ami különleges élményt ad, ha a mágnesesség színeit is a megfelelő gombokkal kezelheted.

A játék grafikája kétségtelenül gyönyörű: kézzel rajzolt világ, amit nem tudsz megunni. Ez a fajta puzzle platformer nem szorul túlzott reklámra – egyszerűen csak élvezhető, amíg belemerülsz. A hangulat és a művészeti irányvonal folyamatosan leköt, és egy-egy újabb szint elérésével a történet is tovább halad, fokozva a kíváncsiságot, mi következik.

Konklúzió

A Teslagrad egy olyan játék, amelyik mindenképp megér egy próbát. Sokan nem fognak vele játszani, de akik belemerülnek, azok a szórakozást és a kihívást egyaránt megtalálják benne. Az igazi varázs nem a történetben, hanem abban van, ahogyan a játékmenet szoros kapcsolatba kerül a mágnesességgel és az elektromossággal. Lehet, hogy a boss fightok kicsit túlzottnak tűnnek, de összességében a Teslagrad igazán magával ragadó élmény.