Figyelj csak. A Nintendo az elmúlt években feltűnően jól nyúlt vissza a régi, sokat látott sorozataihoz. A **Metroid Dread** lecsupaszított, fókuszált visszatérés volt a gyökerekhez, a **Pikmin 4** pedig végre újra a felfedezésre és a logikus matatásra helyezte a hangsúlyt, nem a túlságosan megrendezett pillanatokra. Mindkettőnél azt éreztem, hogy valaki a központban kimondta: *„ne bonyolítsuk túl, inkább csináljuk jól”*.

Super Mario Party Jamboree
VÉGSŐ_ÍTÉLET
Tökéletes
Figyelj csak. A Nintendo az elmúlt években feltűnően jól nyúlt vissza a régi, sokat látott sorozataihoz. A Metroid Dread lecsupaszított, fókuszált visszatérés volt a gyökerekhez, a Pikmin 4 pedig végre újra a felfedezésre és a logikus matatásra helyezte a hangsúlyt, nem a túlságosan megrendezett pillanatokra. Mindkettőnél azt éreztem, hogy valaki a központban kimondta: „ne bonyolítsuk túl, inkább csináljuk jól”.
És hogy jön ide a Super Mario Party Jamboree? Úgy, hogy pontosan ugyanezt a filozófiát követi. Ez minden idők legnagyobb Mario Partyja – de nem a felesleges sallangokkal, hanem azzal, hogy a sorozat legjobb elemeit emeli magasabb szintre, miközben eltakarítja az évek alatt felgyűlt bosszantó hülyeségeket. Spoiler: jelenleg ez a kedvenc Mario Party játékom. Igen, valaha.
Táblák, amikre jó visszatérni
Összesen hét játéktábla vár ránk: öt vadonatúj és két visszatérő klasszikus. A régi motorosok azonnal mosolyognak a Western Land és a Mario’s Rainbow Castle láttán, de az új helyszínek – Mega Wiggler’s Tree Party, Roll ’em Raceway, Goomba Lagoon, King Bowser’s Keep és Rainbow Galleria – egytől egyig karakteresek és jól átgondoltak.
Őszintén? Nehéz rosszat választani. Mindegyik más ritmust diktál, másképp piszkál bele a megszokott menetrendbe, és mindehhez a játék brutálisan jól néz ki. Ez az egyik legszebb Switch-játék, amit az utóbbi időben láttam, és ami még fontosabb: stabil tempóval fut, akár dokkolva, akár kézben.
Jamboree Buddies: a legjobb új ötlet évek óta
Az új Jamboree Buddies rendszer az a csavar, amitől az egész alapjáték frissebbnek érződik. Egy-egy körben felbukkan egy ismerős karakter a pályán, és adott számú köröd van elérni őt. Ha sikerül, ideiglenesen csatlakozik hozzád, és olyan előnyöket ad, amik képesek teljesen felborítani az állást: dupla csillagvásárlás, lopás menet közben, extra minijátékok.
Ez nem csak káoszt hoz, hanem döntéseket. Kit üldözzek? Megéri most letérni az ideális útvonalról? Ezek azok a pillanatok, amikor a Mario Party végre nem csak dobókocka-dobálás, hanem tényleges társasjáték-érzet.
Pro Rules: végre van tét
A nagy visszatérő – pontosabban újonc – a Pro Rules mód. Itt nincsenek szerencsealapú minijátékok, mindenki kap egy kezdő tárgyat, és a hangsúly sokkal inkább az ügyességen van. Meglepően sokat dob az élményen, még akkor is, ha gyerekekkel játszol.
Nálunk 7 és 10 évesekkel mentek a partik, és simán működött: több feszültség, több nevetés, több „ezt most miért csináltad?” pillanat. Ez az a mód, amit nem gondoltam volna, hogy ennyire hiányzott.
Minijátékok: nincs utálatos darab
110 minijáték van, és ez most nem üres számháború. Komolyan nem jut eszembe olyan, amit kifejezetten utálnék. Van mozgásérzékelős cucc (kikapcsolható, hála az égnek), van időzítésre építő, van csapatmunka, van szívatás – és mindegyik tisztességesen van megcsinálva.
Ez az első Mario Party hosszú idő óta, ahol nem sóhajtok fel, amikor elindul egy új minijáték.
Extra módok: nem csak dísznek vannak
A Party Planner Trek egy lazább, egyjátékos barangolás, küldetésekkel, gyűjtögetéssel. Nem kötelező, de kellemes.
A Bowser’s Kaboom Squad már modernebb darab: csapatmunkára épülő mód, ahol bombákat gyűjtve lövitek Bowsert. Nem lesz örök kedvenc, de jólesik időnként.
A Kooplathon online tömegmód, 20 játékossal, minijáték-központú tempóval – frissítő váltás a klasszikus partik után.
Vannak persze kevésbé fontos kiegészítések is – Paratroopa Flight School, Toad’s Item Factory, Rhythm Kitchen – ezek már közelebb állnak a „töltelékhez”, de szerencsére nem ezek dominálnak.
Modern körítés, okosan
A Plaza hub kicsi, áttekinthető, nincs felesleges rohangálás. A battle pass-szerű rendszer, a zenék, dekorációk unlockolása mind szépen simul bele az élménybe. Semmi nincs rád erőltetve, minden ott van, ahol keresnéd.
Apró extrák – mozgásérzékelés kikapcsolása, gyerekeknek könnyítések, AI, ami nem teljesen hülye – mind azt mutatják, hogy itt tényleg végiggondolták, kinek készül ez a játék.
Zárás
A Super Mario Party Jamboree pontosan az a visszatérés, amire a sorozatnak szüksége volt. Nem próbálja újra feltalálni önmagát, hanem letisztítja, felpolírozza, és magabiztosan odateszi az asztalra, amit a Mario Party a legjobban tud: hangos, baráti, kissé kegyetlen, de mindig szórakoztató társasélményt.
Vannak apró hibák – a Pro mód meccsei hosszúak, és bizonyos módokhoz külön Switch kell fejenként –, de ezek eltörpülnek amellett, amit ez a csomag nyújt.
Ha csak egy Mario Partyt tartanék meg a polcon, jelenleg ez lenne az.
RENDSZER_ELŐNYÖK
- 01A SOROZAT EDDIGI LEGJOBB MINIJÁTÉK-VÁLASZTÉKA
- 02REMEK ÚJ PÁLYÁK, ERŐS VISSZATÉRŐ KLASSZIKUSOK
- 03KIEMELKEDŐ LÁTVÁNY ÉS STABIL TELJESÍTMÉNY
- 04A CORE JÁTÉKMENET TUDATOS TISZTÍTÁSA ÉS ERŐSÍTÉSE
- 05ÚJ MÓDOK, AMIK TÉNYLEG HOZZÁADNAK AZ ÉLMÉNYHEZ
- 06JÓ AI, ÍGY EGYEDÜL IS ÉLVEZHETŐ
KRITIKUS_HIBÁK
- 01EGY PARTI HOSSZÚRA NYÚLHAT
- 02A KÉTKEDŐKET NEM FOGJA MEGTÉRÍTENI
- 03EGYES MÓDOKHOZ KONZOL KELL JÁTÉKOSONKÉNT































