Planescape: Torment & Icewind Dale Enhanced Edition

Mi is történt itt?

A Beamdog nem csinált teljes remake-et vagy remastert, inkább finomhangolta a klasszikusokat. A grafikai frissítések, a zökkenőmentes irányítás, a magas felbontású támogatás és a konzolhoz tervezett vezérlés mind-mind új életet adnak az alapjátékoknak, miközben megőrzik a régi varázst. Az irányítást a „taktikai mód” és az új „Drive mód” váltogatásával oldották meg. Ez lehetővé teszi, hogy a klasszikus dungeoncrawl élmény közben is kényelmesen navigálj, anélkül, hogy a régi, nehézkes irányítástól kellene szenvedned. A grafika, bár nem csillog újragondolt textúrákkal, szépen kidolgozott, és élénk színekben pompázik a Switch képernyőjén.

Mi a helyzet a két játékkal?

Planescape: Torment valóban nem öregedett meg. A történet középpontjában a Nameless One, egy olyan figura áll, aki képtelen megjegyezni, hogy miért van halhatatlan, és miért felejti el az életét minden egyes halál után. A történet telis-tele van filozófiai kérdésekkel, morális dilemmákkal, és amitől az egész olyan maradandó élmény, az a lehetőség, hogy minden egyes döntésed változtatja meg a világ reakcióit. Ez nem csak egy RPG, hanem egy valóságos élmény, amit valószínűleg a legtöbb mai játék nem tudna elérni. A párbeszédek terjedelmesek, a karakterek egyediek, és a világ olyan mély, hogy minden egyes sarkában egy új történet rejlik. A játékmenet lassú, de annyira jól van felépítve, hogy sosem válnak unalmassá az interakciók. Akik szeretik az igazán elmélyült történetmesélést, azok számára ez a játék igazi gyöngyszem.

Icewind Dale viszont teljesen más irányba megy el. Itt nem a történet áll a középpontban, hanem a harc, a loot, és a dungeon crawling. Az Icewind Dale nem túlzottan komplex történettel rendelkezik, inkább az akcióra koncentrál. A harcok brutálisak és kemények, de nem mindenki számára vonzóak. A régi klasszikus RPG-k szerelmesei viszont biztosan imádni fogják, hogy minden egyes szörny és kihívás egy újabb mérföldkő, amit le kell győzni. Az új tartalom, amit az expanziókban találunk, szórakoztató, és a loot rendszere igazán addiktív. Azonban a játék sokkal inkább egy kemény, sötét világ, mint egy mélyebb karakterekkel teli RPG.

Miért érdemes ezekkel játszani?

A legnagyobb erősségük, hogy mindkét játék hozza azt a retro hangulatot, amit sokan a Baldur’s Gate vagy más hasonló RPG-ktől vártunk volna. A konzolok számára készült új vezérlőrendszernek hála, könnyedén irányíthatjuk a csapatunkat, és a játékmenet pörgősebb, mint bármikor. A grafika szépen ki lett igazítva, és a Switch kis képernyőjén igazán jól mutatnak a világok. A régi játékokhoz képest kényelmesebbé vált a navigálás, és olyan finomhangolásokat kaptunk, amelyek szinte észrevétlenül javítják az élményt.

Mi nem működik annyira jól?

A nagyobb problémát talán az jelenti, hogy a multiplayer mód nem elérhető azonnal, és bár a Baldur’s Gate bundle-ban ez is hamarosan érkezik, itt még várnunk kell rá. Icewind Dale kicsit elavult, és bár a harcok továbbra is jól meg vannak csinálva, a játékmenet sokkal inkább a régi iskola. A grafikai beállítások is kicsit korlátozottabbak lettek a Planescape esetében, így egyeseknek talán hiányozhatnak azok a finomhangolások, amiket az előző verziók tartalmaztak.

Értékelés: 8 / 10 – Két klasszikus, amit nem érdemes kihagyni.