Hard West

Vadnyugat, de nem az a napsütéses fajta

A Hard West legnagyobb erénye az atmoszféra: iszonyatosan jól keveri a vadnyugati törvénytelenséget egy noir-os, természetfeletti borzongással. Nem a Sergio Leone-féle romantikus pisztolypárbajokat kapod, hanem egy baljós, sötét mesét, ahol mindenki bűnös egy kicsit, és senki nem biztos benne, hogy megéri a következő napfelkeltét.

A hangulatot erősíti a remek narráció és a zene is – Marcin Przybyłowicz munkája rögtön felismerhető, ha játszottál már Witcher 3-at. Itt viszont nem hősi dallamok szólnak, hanem valami fojtott, fenyegető alap, ami folyamatosan emlékeztet rá: ez nem egy biztonságos világ.

Döntések, amiknek súlya van – tényleg

A játék két nézőpont között váltogat. Az egyik egy térképes, „válaszd ki a saját balsorsodat” jellegű overworld, ahol szöveges eseményeken keresztül irányítod a bandádat. Itt nincs üresjárat: minden döntésnek következménye van. Megsérül valaki, elfogy a kaja, elvered az utolsó dollárodat – és ezek nem tűnnek el nyomtalanul.

Egy sebesült vagy éhes mesterlövész a harcban pontatlanabb lesz, és a Hard West világában egy rossz lövés nem csak újratöltést jelent, hanem egy friss sírhelyet is. Ez az összefonódás az overworld döntések és a taktikai csaták között az, ami igazán működteti az élményt.

Különösen emlékezetes a nyitány, ahol egy apa és fia próbál aranybányászatból megélni. Van pár próbálkozásod, pénzbe kerül minden ásás, és döntened kell: jobb felszerelésbe fektetsz, vagy inkább fegyverre és lőszerre költesz? Ez a fajta kicsiben gondolkodó stratégia végigkíséri a játékot, és szépen megmutatja, miről szól a Hard West valójában.

Taktikai harc, XCOM-rokonsággal

Amikor elszabadul a fegyverropogás, a Hard West ismerős terepre lép: izometrikus, körökre osztott taktikai harc, kicsit XCOM-os ízzel. Kocsma, vasútállomás, utcai összecsapások – kis pályák, de meglepően sok taktikai lehetőséggel.

Van fedezék, van magaslat, van oldalba kerülés, és ami külön tetszett: a környezet ténylegesen mozgatható. Asztalokat borítasz fel, pinceajtókat nyitsz, új fedezékeket hozol létre. Ez nem forradalom, de pont elég pluszt ad ahhoz, hogy minden tűzharc egy kicsit más legyen.

A rendszer egyik legjobb húzása a Skill és Luck statok kezelése. Nem teljesen a vak szerencsén múlik minden, mint sok XCOM-szerű játéknál: a felkészültség, a lőszer menedzselése és a karakterek állapota sokkal nagyobb súllyal esik latba. Ráadásul az újratöltés kevés akciópontba kerül, így nem érzed azt, hogy egy rossz döntés miatt egy teljes köröd kárba vész.

Amikor az ellenfél inkább díszlet

Sajnos nem minden tökéletes. Az ellenséges AI… hát, mondjuk úgy, nem a Vadnyugat legélesebb kése. Gyakran fedezék mögött kuporognak, nem igazán próbálnak kreatívan mozogni, így a harcok sokszor abba torkollnak, hogy módszeresen lecsipegeted az életerejüket. Van szabadság az útvonalválasztásban, de általában elég hamar kirajzolódik az optimális megoldás.

A későbbi küldetésekben, ahol bizonyos karaktereknek életben kell maradniuk a sztori miatt, ez különösen érződik. Itt már nem annyira a kreativitás számít, hanem az, hogy elégszer próbálkozol-e, míg végre minden a helyére nem kattan. Az automata mentés miatt ez néha frusztrálóbb a kelleténél.

Switch-en meglepően otthon érzi magát

Ami viszont kifejezetten jó hír: a Hard West nagyon szépen fut Switch-en, kézi és dokkolt módban is. Ez az a fajta taktikai játék, amit simán lehet hordozható módban nyomni, egy-egy küldetés erejéig, és a rövid, epizodikus felépítés is kedvez ennek.

Ráadásul az alapcsomag része a Scars of Freedom kiegészítő is, ami tovább bővíti a lehetőségeket – nem óriási extrákkal, de pont annyival, hogy még pár órára legyen mit csattogtatni a revolvert.

Zárás

A Hard West nem hibátlan, de nagyon karakteres. A harcrendszer néhol túl egyszerű, az AI lehetne rafináltabb, de a döntések súlya, a világ hangulata és a taktikai alapok együtt olyan élményt adnak, ami kilóg a sorból. Ez egy olyan XCOM-rokon, ami kevesebb véletlent és több sorsszerűséget kínál – és ettől válik igazán érdekessé.

Ha szereted a körökre osztott taktikát, de kipróbálnád azt egy sötétebb, természetfeletti vadnyugati közegben, akkor a Hard West simán megér egy lövést.