Chrono Cross: The Radical Dreamers Edition

És mi van, ha a válasz a Chrono Cross: The Radical Dreamers Edition? A kérdés egyszerű, de a válasz már nem annyira: vajon képes-e a remaster hű maradni az eredetihez, miközben elég friss impulzust ad ahhoz, hogy az új és régi rajongók is kedvet kapjanak? A válasz nem olyan egyértelmű, mint szeretnénk.

A Radical Dreamers – Még mindig egy időtlen kis titok

Először a Radical Dreamers-szel kezdtem, hiszen az volt az igazi különlegesség ebben a kiadásban: egy 1996-os vizuális regény, amely a Super Famicom Satellaview kiegészítőjén jelent meg, és amíg mostanáig nem volt elérhető a nyugati világ számára. Az egész 90-es évek végén készült, tehát várható volt, hogy nem fogja elérni a modern játékosok elvárásait – és sajnos így is lett. A játék grafikája szinte változatlan maradt, és bár az olvashatóságot egy új betűtípus javította, az élmény alapvetően elég egyszerű maradt.

De nem mondom, hogy nem volt benne varázs. Yasunori Mitsuda zenéje továbbra is elég erőteljesen hatott a nosztalgikus érzésekre, és a karakterek visszatérése is remek plusz volt. Maga a történet egy alternatív idővonalat tár elénk a Chrono Cross világában, ahol Serge, Kid és Magil egy kalandra indulnak, hogy ellopják a Frozen Flame-t. Bár maga a játékmenet nem bonyolult (csak választásokat kell tenni és nyomokat összegyűjteni), a történet szálait sokszor másképp éreztem, mint egy "igazi" videojátékot. Sajnos, a Radical Dreamers inkább érdekességként van jelen, semmint valódi szórakoztatásként. Azoknak, akik mélyebb kíváncsisággal fordulnak a Chrono univerzum történetéhez, érdemes egy próbát tenni, de egy óránál többet nem fogsz többet belerakni. A változó befejezések még egy kis motivációt adnak a felfedezéshez, de valójában nem annyira izgalmasak.

A Chrono Cross – A klasszikus megőrzi báját

Most jön a lényeg: Chrono Cross maga. Még mindig ugyanaz az élmény, amit a 90-es évek végén szerettünk, és amiért a játékot rajongók évtizedek óta ünneplik. A játék története, karakterei és világának varázsa megmaradt, és még mindig ugyanúgy vonzza a játékost, mint annak idején. Serge és Kid kalandja az El Nido szigetvilágában egy újabb magával ragadó időutazás. Az új karakterek begyűjtése, amelyek közé tartozik egy csont bohóc, egy gombamanó és egy luchador is, mind a korai Pokémon-játékokra emlékeztetnek – ha nem is a harcrendszer miatt, de a gyűjtögetés élménye miatt.

A harcrendszerben az elemrendszer minden eddiginél jobb lett, és bár a régi 1999-es turn-based harcok már eléggé elavultak (lassú kamerák, ismétlődő animációk), most már lehetőség van arra, hogy gyorsabban átlépjünk a harcokon, és akár ki is hagyjuk azokat. A gyorsítás mindenképpen üdvözlendő, de sokszor a harcok lassúsága miatt inkább az ellenségek elkerülésére törekedtem. Az időnkénti unalom mellett azonban nem tudom megemlíteni, hogy az alapvető mechanikák továbbra is szórakoztatóak és izgalmasak maradtak.

A remaster – Miért nem érzem azt, hogy több lett volna?

A remaster meglehetősen visszafogott lett. A grafika sokkal szebb, mint a régóta elfeledett pixeles háttér, de az új vizuális stílusnál inkább az egyensúly hiányzott. Az új hátterek gyönyörűek, valóban festmény-szerűek, de az a fura akadozás, ami a Switch-en is előfordul (különösen ha dokkolt módban játszunk), mindenképp zavaró. Az 1:1-es átállítások a különböző képernyőfelbontások között sem segítenek, és bár a portable módon egész jól néz ki, a dokkolt módban mindkét grafikai stílus akadozott. De mindennek ellenére, a zenék mindent visznek. Mitsuda mesterműve tökéletesen érvényesül itt, és a dallamok éppen úgy ragadják meg a szívet, ahogy azt a játékosok annak idején megtapasztalták.

A végén – Megmarad a szeretet, de egy kicsit több kellene

A Chrono Cross: The Radical Dreamers Edition nem egy rossz remaster, de egyszerűen nem hozza azt a "wow" élményt, amit elvártunk volna tőle. A játék még mindig csodálatos, a zene csodálatos, de a grafika és a játékmenet optimalizálása sokkal több figyelmet érdemelt volna. Bár a legjobb módja annak, hogy újraéljük ezt a klasszikust, a remaster nem hoz elég újdonságot ahhoz, hogy a régi rajongók és az új játékosok egyaránt teljesen elégedettek legyenek.