Brigandine: The Legend Of Runersia

A játék kifejezetten azoknak szól, akik szeretnek kicsit elmélyedni a stratégia világában, és hajlandóak akár több órát is eltölteni az egyes döntések mérlegelésével. De ha valaki valóban megadja neki az esélyt, akkor bizony egy elég erős élményt kínál.

Történet és Hangulat – A Klasszikus Fantasy Csapdája

A történet nem fog elrabolni, de nem is feltétlenül akar. A varázslatos világ, ahol a mana ad mindenki kezébe olyan hatalmat, hogy őrült háborúkban verjenek egymásra királyságok, alapvetően egy jó kiindulópont lenne. Azonban a történetmesélés gyorsan unalmassá válik, főleg a statikus jelenetek és az ismétlődő, monoton dialógusok miatt. Én nem éreztem, hogy a karakterek motivációi igazán érdekelnének, mivel a játék inkább a harcokra és a stratégiai döntésekre koncentrál.

Bár a történet eleinte egy ígéretes fantasy-földre kalauzol, ahol hat különböző frakció harcol egymás ellen, sokszor olyan érzésem volt, hogy a szálakat túl összetetten és egy kicsit túl komolyan próbálják tálalni. Az elgondolás rendben van, de a kivitelezés nem igazán képes felvenni a versenyt a komolyabb RPG-k történetmesélésével.

A Játékmenet – A Stratégia Mesterfogásai

A játékmenet igazi mélyvíz, ahol minden döntésnek következménye van, és ahol a türelem a legnagyobb erény. Az alapmechanika nem változott az előző részhez képest: egy térképen mozgó egységeket irányítunk, akiket különböző szörnyek és hősök vezetnek. A harcok váltott körökre építenek, és itt jön ki igazán, hogy a játék nem lesz túl gyors. Bár a harcok szórakoztatóak, a döntések hatása lassan válik igazán érezhetővé, és a meccsek gyakran hosszú órákig is eltarthatnak.

A legnagyobb dolog, amivel a Brigandine valóban kitűnik, az a mélyről jövő stratégiai lehetőség. Az, hogy a hőseink, a rune knight-ok, különböző szörnyeket vezethetnek és ezeket folyamatosan fejleszthetjük, egy komoly mélységet ad a játéknak. A karakterek egyedi varázslatai és támadásaik jól ki vannak dolgozva, és a csaták minden egyes döntése számít. A különböző szörnyek támadásait jól kell összehangolni a hősök képességeivel, hogy valóban hatékonyan védekezzünk vagy támadjunk.

A Kihívás és Az Időtlen Stratégia

Az egész játéknak van egy lassú, de fokozatosan kibontakozó ritmusa. Az elején sok mindent nem veszel észre, de ahogy egyre jobban belemélyedsz, egyre nagyobb kihívást jelent, hogy ne veszíts el egy-egy fontos egységet. Ha pedig egy-egy jól felhozott szörnyed elesik, miközben épp most építetted fel őket, az kifejezetten fájó tud lenni. Azonban a lassú tempó néha frusztrálóvá is válhat, hiszen a csaták sokszor túlságosan is elnyúlnak, és a mezőny minden egyes egységét külön kell irányítani. Ez a folyamat sokszor kicsit monoton, és az idő múlásával egyre inkább olyan érzést kelt, mintha egy hosszú, megterhelő menetelésben lennél.

A Harcok Élvezete – Kiválóan Kidolgozott Taktikák

Ha a stratégiai rész mellett maradunk, a harcok az, ahol a Brigandine igazán brillírozik. Az egyes szörnyek támadásai és a rune knight-ok specialitásai minden csatát egyedi élménnyé varázsolnak. Bár a harcok alapvetően lassúak, a jól átgondolt taktikai lehetőségek szórakoztatóvá teszik a küzdelmet. Ahogy a csata előrehalad, egyre inkább kiépítheted a tökéletes hadsereget, és mikor végre elérsz egy diadalt, az igazi elégedettség érzését adja. Egy-egy jól végrehajtott mozdulat valóban képes felrázni az egész csatát.

A harcok természetesen nem mentesek a hibáktól – néha túl sokat kell várni a következő támadásra, és az, hogy minden egyes egységet külön irányíts, kicsit fárasztóvá válhat, különösen hosszú összecsapások során. Azonban, ha sikerül időt szánnod rá, hogy minden egységet a helyére pakolj, és ügyesen bánj a tereppel, akkor a csata valóban különleges élményt nyújt.