Ha azt mondom, hogy **Crime O’Clock** egy szórakoztató nyomozós játék, valószínűleg tévedek. Oké, az ötlet jó: egy **időutazós** rejtvény, ahol az ember képes nyomozni egy bűntény után, miközben a helyszín folyamatosan változik az idő múlásával. De ha végigjátszottad, mint én, akkor a végén inkább csak azt érzed, hogy "valami hiányzik", és nem igazán jutsz el a következő szintre.
A **Danganronpa** után bármit csinálni hálátlan feladat. Az a sorozat egy egyszerű, de brutálisan hatásos alapötletből – a „Killing Game”-ből – épített fel egy olyan világot, ahol a groteszk hangulat, az emlékezetes karakterek és a nyomozásból faragott pszichodráma tökéletes egyensúlyban volt. Nem csoda, hogy kultstátusz lett.
Ha megkérdezel egy régi motoros pankrációs játékrajongót, mi minden idők legjobb bunyós játéka, két válasz fog előkerülni.
**Ritka az a Nintendo-játék, aminél azt érzem: ezt nem nekem találták ki, hanem egy céges családi napnak, ahol a karszalagot is le kell csippantani a belépésnél.**
Azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni Lara Croftot és az ő kalandjait, de az, hogy a **Lara Croft Collection** végre Switch-re is megérkezett, valami egészen különleges élményt ígér. Két elágazás, két szórakoztató kaland, és mindez egy kis modern csomagban, amit egy igazi rajongó nem hagyhat ki. Azonban mint minden nagy visszatérés, ebben is van néhány apró buktató, amit érdemes szem előtt tartani.