The Lara Croft Collection

A visszatérés két nagyszerű kalanddal

Az első játék, amely az Lara Croft and the Guardian of Light, egy olyan élmény, amit én már annak idején az Xbox Arcade-en is imádtam. Az egyszerű, isometrikus nézet és a kooperatív játékmenet mind-mind a szórakozásra épített, de amire nem számítottam, az az, hogy egy sokkal mélyebb és teljesebb Tomb Raider élmény lesz, mint azt bárki várná. A játék szinte tökéletesre van csiszolva: remek pörgős platformozás, szórakoztató harcrendszer, és olyan fejtörők, amelyek igazi kihívás elé állítanak, de nem frusztrálnak. És bár a történet egy igazi kliséhalmaz (varázslatos tükör, démonok és egy-két jófiú), a játék nem szórakozásból készült, hanem arra, hogy élvezd a kalandot.

A harc nem túl bonyolult, de mégis szórakoztató, és a twin-stick rendszer remekül működik, miközben számos fegyverrel - például flamethrower-el, gépfegyverekkel vagy éppen lándzsával, amelyekkel nemcsak az ellenséget, hanem a környezetet is manipulálhatjuk. Tetszik, hogy az upgrade-ek folyamatosan jönnek, és mindig van új eszköz a kezünkben, hogy felfedezzük a környezetet, miközben egyre komolyabb kihívások elé állít minket a játék.

A legjobb, hogy mindezt kooperatív módban is megélhetjük – és ha már van egy jó partner, akkor az élmény valósággal szárnyalni kezd. Sajnos, itt jön a játék egyik gyenge pontja, ami már rányomja a bélyegét az egész csomagra: az online kooperatív mód teljesen eltűnt. A Switch verzióban egyedül kell megoldanunk a kalandot, és bár két játékos esetén jól működik, ha nincs másik embered a közelben, akkor máris ott az üres tér.

A Temple of Osiris – Pár lépéssel előrébb, de nem hibátlan

A Temple of Osiris már a következő szint, egy szebb csomagolás, egy kis extra loot és néhány új trükk. A pályák még nagyobbak, a harcrendszer hasonló, de most már van egy új varázslatos botunk is, amivel még nagyobb káoszt okozhatunk. A négyfős kooperatív mód az egyik legjobb újdonság, ha van elég barátod a közelben, de itt is ott van a problémás pont: a grafika és a teljesítmény nem hozza azt a szintet, amit a PS5-ön vagy PC-n megszokhattunk. A játéknál előfordulhat, hogy a felbontás ingadozik, és a sebesség nem olyan sima, mint azt elvárnánk, főleg a harci jeleneteknél, amikor a környezet robbanása és a gyors mozgás egyszerűen túlságosan megterheli a rendszert.

Az új loot-rendszer is egy érdekes választás. A különböző amulettek és loot ládák új eszközöket adnak, amelyek bővítik a játék szórakoztató lehetőségeit, de a legnagyobb problémám az, hogy a játékmenet még mindig túlságosan ismétlődő. A sok loot és a folyamatosan újrahasznosított pályák kicsit unalmassá válhatnak, főleg, ha már túl vagyunk az első pár órán, és a felfedezés élménye helyett inkább csak az ismétlődő harcokba ragadunk.