A **SteamWorld Dig 2** nemcsak egy folytatás, hanem egy igazi mestermű, ami finomra hangolja mindazt, amit az első rész indított. Ha az ember egy jól megtervezett, szórakoztató és látványos kalandra vágyik, akkor itt nem fog csalódni. De miért is ennyire jó ez a játék? Mert egyszerre tökéletesen hozza azt a **klasszikus metroidvania** élményt, amit keresünk, miközben egy **mindent átszövő humort** és színes világot is kínál.
Amikor először kipróbáltam a *NBA 2K18*-at, elég vegyes érzéseim voltak. A játék azelőtt komoly hibákkal küzdött, amik a játékélményt teljesen tönkretették. A lementett játékok elvesztése, a lassú betöltések és a grafikai bugok mind olyan dolgok voltak, amik az egész élményt elrontották. De most, miután a nagy frissítés végre megérkezett, és a játék a Switch-en végre úgy működik, ahogy kell, elmondhatom, hogy valóban egy teljes kosárlabda élményt kaptunk, amit érdemes megvenni.
A Beach Buggy Racing kicsit olyan, mint amikor egy régi, klasszikus, 90-es évekbeli kart versenyt hoznak vissza, de adnak neki egy kis fűszert, amitől egy kicsit más lesz.
Mi van akkor, ha egy játék annyira elegáns és szép, hogy nem is igazán akarod befejezni? A **Semispheres** pont ilyen, egy igazi agytekervény-művészeti puzzle, amit az ember szívesen elfogad, még akkor is, ha nem feltétlenül jön elérzékenyülve a végére. Van benne valami megfoghatatlan báj, valami, ami elgondolkodtat, még akkor is, ha néha azt érzed, hogy túlságosan is egyesít egy csomó ismert elemet. De mégis, minden egyes mozdulata tele van meglepetéssel.
A *36 Fragments of Midnight* pontosan ilyen: egy pillanatig elhiszem, hogy valami különlegesbe léptem bele, aztán már vége is, mielőtt igazán elhelyezkedhetnék benne.