Mi történik, ha egy hatalmas, szép világot pakolsz össze, amiben egy hős hosszú órákig, több száz harcot vívva küzd a sorsa ellen? A válasz a Xenoblade Chronicles 2. Képzeld el, hogy egy hatalmas világban, titánokon élve, egy csapatnyi baráttal és egy elképesztően mély történettel szembenézve éled meg a legnagyobb kalandot – és mindezt több tucat órán keresztül. Az új szereplők és a régiek is egyaránt izgalmasan keverednek a történetben, de mi a helyzet a játékmenettel és a valódi újításokkal?

Képzeld el, hogy egy közepes képességű takarítót alakítasz, aki nem porszívózik csak úgy, hanem gyilkossági helyszíneket takarít el, zsebre vágva a bizonyítékokat. Ez a *Serial Cleaner* alapsztorija, és bár első ránézésre egész szórakoztatónak tűnik, a játék folytatásaihoz képest mintha valami hiányozna. Az alapötlet nem rossz, de ahogy haladsz előre, úgy válik egyre inkább világossá, hogy az egész koncepció több hibát rejteget, mint amennyit a játékmenet pótolni tud.

Amikor a *Xenoblade Chronicles 2* megjelent, alig pár hónappal a Nintendo Switch piacra dobása után, mindenki izgatottan várta, hogy mi lesz a következő nagy lépés. A Nintendo már akkor is adott nekünk egy verhetetlen Zelda-t, Mario Kart-ot és még egy csomó más remek játékot. De aztán jött a *Torna - The Golden Country* DLC, ami inkább egy teljesen új fejezetként, mint egyszerű bővítésként érkezett. Ha eddig nem játszottál vele, most elmondom, hogy miért érdemes belevágni.

A *Syberia 2* igazi megosztó darab. Egy olyan folytatás, amely képes építeni az előző rész varázsára, de közben egy kicsit más irányba viszi el a történetet, és több szempontból is megosztja a játékosokat. Az alapvető dinamika ugyanaz marad: gyönyörű hátterek, lenyűgöző karakterek, és egy rejtély, amit felfedezhetsz. Mégis, míg az első rész a misztikumra épített, a második inkább a személyes kapcsolatokat és az emberi érzelmeket helyezi középpontba – és emiatt egy kicsit elveszíti azt a titokzatos vonzerőt, ami miatt az első részt imádtuk.