Arcade Archives Traverse USA

De mégis itt van, és egészen jól el tudja szórakoztatni a régi vágású játékosokat. Ha valaki azt várja, hogy egy MotorStorm-féle adrenalint kapjon, akkor gyorsan el fogja keseríteni, viszont ha valaki igazi retró élményre vágyik, akkor jó helyen jár.

Bevezetés: A klasszikus, amire nem emlékszel

Először is: Traverse USA nem egy nagy durranás. De valahol mélyen a szívemben mégis van valami varázslatos abban, hogy egy egyszerű, top-down motorversenyt tolhatok, miközben elütöm a rivalizáló kocsikat és próbálom megúszni a forgalmat. Az egész játék hangulata visszarepít a régi arcade gépek világába, amikor egyetlen pénzérmével próbáltuk megverni a legjobbakat, és minden újabb menet egy kis adrenalinlöketet jelentett.

A játékmenet: Két nézőpont, és sok ütközés

A Traverse USA valóban nem egy bonyolult játék. Az alapötlet egyszerű: motorozz Los Angelesből New Yorkba, miközben autókat előzöl, és próbálod elkerülni a forgalmat. Alapvetően egy versenyről van szó, amelyben a cél, hogy minél több helyezést szerezz, miközben a benzin is fogy. Ha ütközöl, a kút nem fog segíteni, és ha elfogy a benzin, vége a menetnek – de ha nem érdekelnek a pontok, csak nyomj egy gombot, és folytathatod.

Az egész leginkább a pontok megszerzésére épít, és az érzés, hogy a versenyek egyre gyorsabbak és nehezebbek lesznek, valóban ad egy kis motivációt. Ha nem szippant be a "highscore chasing" világ, akkor hamar unalmassá válhat a játék, de ha egyszer beleszeretsz, akkor van benne egyfajta szenvedélyes versenyszellem, amely visszahúz újra meg újra.

Grafikák és vizuális élmény: Az egyszerűség szépsége

A grafika igazán egyszerű, mondhatni puritán. A háttér szinte semmi – egy-egy városképet látunk csak a horizonton, mint egy-egy ígéret, hogy előbb-utóbb odaérünk. A pályák monotonná válhatnak, mivel a kocsik és az út mellett látható dolgok nem igazán változnak. A motorunk és az autók egy-egy kis színt kapnak, hogy ne legyenek túl fakók, de a többi elem inkább minimalista.

Ez a fajta minimalizmus egyébként teljesen passzol a retro hangulathoz, amit a játék képvisel. Ha a mai, csilli-villi grafikákat keresed, itt csalódni fogsz, de ha valami egyszerűre, mégis szórakoztatóra vágysz, akkor meglesz a varázsa.

A játékmódok: A versenyszellem életben tartása

A játék alapvetően kétféle módot kínál: a sima "highscore chasing" módban próbálunk minél több pontot szerezni, míg a Caravan mode azt teszi próbára, hogy milyen gyorsan és mennyire tudunk kitartani. Az izgalom az, hogy a helyezéseket és a pontokat is meg kell szerezni, miközben nem ütközünk a másik járművekkel – ha sikerül végigvinni a pályát, akkor újabb pontokat és krediteket kapunk. Ha elég ügyesek vagyunk, a játék egyre gyorsabbá válik, és nehezebbé. Viszont ha nem sikerül a nagy verseny, nem kell csüggedni: lehetőség van újabb krediteket betenni, hogy újra nekivágjunk a távnak.

Audiovizuális élmény: Néhány dolog, ami működik

A zene és a hangok minimálisak, de hatásosak. A motor hangja, az autók száguldása, a kipufogó hangja mind olyan egyszerű dolgok, amik mégis beleillenek a játék hangulatába. A zenétől nem fognak elájulni a mai zenerajongók, de ha valaki vissza szeretné hozni azt a régi "arcade" érzést, akkor talán pont elég lesz.

Az audio teljesen passzol a játék szellemiségéhez – nem próbál túl sokat adni, és nem is akarna többet mondani, mint amire képes.