WrestleQuest

Bevezetés

Mikor azt mondom, hogy WrestleQuest egy igazán furcsa játék, akkor nem túlozok. A pankráció és a JRPG zsáner keveredése nem tűnik elsőre túl nyerő kombinációnak, de itt van, és elmondhatom, hogy voltak pillanatok, amikor szórakoztató volt. Még akkor is, amikor a játék közepén azt éreztem, hogy inkább már egy másik bélésréteget kaparok, mintsem egy valódi bunyóban veszek részt.

A WrestleQuest világát egy gyermeki elme hozta létre, ahol a játékfigurák mind egy-egy pankrátorra emlékeztetnek. A világ tele van színes karakterekkel, akiknek minden napja a ring körül forog. Az egész világ olyan, mint egy Toy Story, de épp a hancúrozásra koncentrálva. Mindenki egy-egy legendás pankrátor alteregójaként éli életét, és a célod, mint főhős, az lesz, hogy feljuss a legmagasabb csúcsra.

Törzs

A történet alapvetően két játékfigura, Muchacho Man és Brink Logan pályafutására összpontosít. Muchacho Man a Randy Savage köré épített karakter, aki próbálja megszerezni a nagyágyúkat, míg Logan egy Bret “The Hitman” Hartra emlékeztető figura, aki a családja iránti hűséget és saját álmait próbálja összeegyeztetni. A két sztori nem túl mély, inkább úgy tűnik, mintha csak egy ürügy lenne arra, hogy leereszkedj a következő ellenséghez és megrendezz egy újabb boss fightot. Ez kicsit csalódást keltő, hiszen a potenciál ott lenne, de valahogy nem érezzük igazán a karakterek motivációit.

A játékmenet alapvetően egy klasszikus JRPG-féle rendszer: a harcok körökre osztottak, ahol a támadások időzítése kulcsfontosságú, hogy maximális sebzést érj el. Az egyes "Gimmick" mozdulatok szórakoztatóak, de az igazán érdekes taktikai elemek a későbbi harcokban jönnek elő. A harcrendszer egyszerre egyszerű és bonyolult, és miután egyre inkább elmerülsz benne, az egész játék tempója is egyre inkább egy kötélhúzó küzdelemhez kezd hasonlítani. Az igazi gond akkor kezdődik, mikor a nehézségi szint drámaian megugrik, és a harcok egyszerűen elnyúlnak, ami miatt az egész elveszíti a lendületét.

A játék nagy erőssége a hangulata, hiszen a pankrációra épített világ valóban egyedi. A karakterek, a vizuális világ és a harcművészeti szlengek tele vannak nosztalgiával és szeretettel a régi pankrátorok iránt. A vizuális stílus színes, és a grafika, amit kapunk, egy igazi 16-bites kedvcsináló, amiben mindent megtesznek azért, hogy a hangulat ne hagyjon cserben.

De sajnos, amikor a harcok belassulnak, az egész élmény kezd unalmassá válni. Az üres, nagy világtérkép, amelyen keresztül folyamatosan barangolsz, szinte csak egy teher, hogy a következő küldetést elérd. Mindez nem segít a szórakozásban, és ráadásul olyan érzésed támad, mintha a világ túl nagy lenne az igazi felfedezéshez.

A játéknak emellett technikai problémái is vannak. A játék időnként megakadt, és előfordultak hibák, amelyek elvesztették az előrehaladást. Az ilyen hibák nem döntötték le a játékélményt, de nyilvánvalóan frusztrálóak voltak.

Zárás

A WrestleQuest egy olyan játék, amelynek igazán szerethető világa van, de a játékmenet közepén egy-két pofont kap, ami miatt nem lesz belőle az igazi győztes. Ha a régi pankrációs időszakok és a JRPG-kkel való összebútorozás kedvelője vagy, akkor mindenképpen érdemes kipróbálni, de ha inkább pörgős harcokra és dinamikus történetre vágysz, akkor valószínűleg nem fog leültetni.

Értékelés: 6 / 10 - Az alapötlet jó, de a gyakorlatban nem hozza a várt élményt.