Space Invaders Forever

A Space Invaders Forever nem is az eredeti játékot akarja újra eladni, hanem egy mini-válogatásként pozícionálja magát. Csakhogy ez a válogatás inkább egy best of kazetta B-oldala, mint valódi ünneplés. Három játék. Ennyi. Harmada annak, amit a nagy testvér, a Space Invaders: The Invincible Collection kínál. És bár papíron ezek a „legérdekesebb” darabok, a gyakorlatban ez sajnos nem sokat jelent.

Space Invaders Gigamax 4 SE – Nulla szórakozás, megszorozva

Kezdjük a leggyengébbel. A Space Invaders Gigamax 4 SE elvileg egy többjátékos megközelítés, óriási, széles pályával. A valóságban viszont ez továbbra is Space Invaders, csak szélesebb. És ha egy dolog biztos: a Space Invaders alapjátéka nem lesz jobb attól, hogy többen játsszák.

A kezdeti „nézd már, mekkora” faktor után nagyon gyorsan rájössz, hogy mind ugyanazt a lassú, mechanikus lövöldözést csináljátok, mint negyven éve. Nulla feszültség, nulla flow. Pár perc után már azon vagyunk, hogy inkább visszadobjuk a Joy-Conokat, és elindítjuk a Cake Bash-t. Ez itt sajnos teljesen érdektelen.

Arkanoid vs. Space Invaders – Jó ötlet, rossz helyen

A csomag második darabja, az Arkanoid vs. Space Invaders, már legalább próbálkozik. Az Arkanoid alapvetően egy sokkal élvezetesebb koncepció, és az, hogy a Space Invaders lövéseit visszapattintod a támadókra, tényleg szórakoztatóbb, mint a klasszikus „pew-pew” megközelítés.

A játék ráadásul érintőképernyőre van optimalizálva: oldalra fordított Switch, ujjad a kijelzőn – olyan érzés, mintha egy túlméretezett, bohókás okostelefont tartanál a kezedben. És itt a gond: ez egy mobiljáték, és annak is készült. Működik Switchen, de kényelmetlen, és folyamatosan azt éreztem, hogy „ez telefonon jobban állt”.

A Taito-univerzum cameo-i kedvesek, a tempó vállalható, de komolyan: ha már ennyire ragaszkodtak a válogatáshoz, miért nem fért be helyette a Space Invaders ’95: Attack of the Lunar Loonies? Az a játék konkrétan zseniális, és se itt, se a nagy gyűjteményben nincs benne. Felfoghatatlan döntés.

Space Invaders Extreme – És akkor megérkezik a megmentő

A harmadik játék, a Space Invaders Extreme, viszont… úristen. Ez az, amikor valaki tényleg értette, mit kell kezdeni egy megkövült alapmechanikával. Ez nem restaurál, hanem szétver és újraépít.

Villódzó vizuál, lüktető, agresszíven jó zene, power-upok, kihívás-szintek, változatos ellenséghullámok – és az egész úgy rezonál a játékmenettel, hogy néha konkrétan Rez-szerű transzba esik az ember. A legszebb az egészben, hogy akkor is élvezetes, ha nem hajtod a pontszámokat megszállottként. Ez a score attack játékok egyik legfontosabb ismérve, és az Extreme ezt tökéletesen hozza.

Őszintén: ez a játék majdnem önmagában igazolja a csomagot. Majdnem.

A csomag egésze – és ami nagyon hiányzik

A gond ott van, hogy a Forever egy nagyszerű játékra épít fel egy gyenge keretet. Egy kiváló, egy korrekt, és egy teljesen felesleges cím – extrák nélkül. Nincs galéria, nincs történeti anyag, nincs kontextus. Ráadásul az Arkanoid vs. Space Invaders külön alkalmazásként jelenik meg a Switch menüjében, ami teljesen abszurd: nem tudsz csak úgy átváltani a másik játékra, ki kell lépned, újra indítani. Apróság, de árulkodó.

És akkor az ár. Teljes áron ez nehezen védhető. A hardcore rajongók úgyis az Invincible Collection-t veszik meg. A többiek pedig… tulajdonképpen a Space Invaders Extreme-et akarják. Kérdés, hogy ezért megéri-e.

Zárás

A Space Invaders Forever egy furcsa, félkész válogatás. Nem elég bátor, nem elég bő, és nem elég következetes. Ugyanakkor benne van az egyik legjobb modern újraértelmezése egy klasszikus arcade játéknak. Ez pedig nagy szó.

Akciósan? Igen. Gondolkodás nélkül.
Teljes áron? Nehéz szívvel, inkább nem.