Shiren The Wanderer: The Mystery Dungeon Of Serpentcoil Island

A történet: Egy kis amnézia, egy hatalmas sziget

A történet igazi „klasszikus” alapokra építkezik: ott van Shiren, a vándor, meg Koppa, a beszélő pézsmatulok, akik egy titkos kincset keresnek Serpentcoil szigetén. Elég klisés, ugye? Az egész ügy egy tipikus „elrejtett kincs” történet, amit próbálnak kicsit fűszerezni az amnéziás csavarral, amikor Shiren egy fejbelövés után elveszíti emlékeit. Ennek ellenére a narratíva kellően érdekes ahhoz, hogy motiváljon bennünket, hogy minden egyes újabb futás alkalmával próbálkozzunk a nagy kincs megtalálásával. Az igazi csavar az, hogy a történet darabjai fokozatosan derülnek ki a különböző futások alatt, így sosem válik teljesen kiszámíthatóvá, hogy mit hoz a következő kanyar.

Játékmenet: A Dungeon Crawler vért izzad

A Shiren 6 egy klasszikus Mystery Dungeon-élmény. Ha valaha játszottál egyet, akkor tudod, mire számíthatsz: a karaktered nulláról indul minden egyes futáskor, nincs se pénz, se tárgyak. A cél? Az, hogy minél mélyebbre juss a véletlenszerűen generált szinteken, miközben harcolsz, lootolsz és próbálod elkerülni a csapdákat. Mindez egy tipikus körökre osztott rendszerben zajlik, ami látszólag egyszerű, de valójában minden egyes döntés hatalmas tétet jelent.

Bár a játékmenet elsőre egyszerűnek tűnik, nem szabad alábecsülni. A harc nem csupán arról szól, hogy „tökös vagy, nyersz”, hanem folyamatosan mérlegelni kell a kockázatot. Jobban megéri egy hosszú folyosón végigrohanva, hogy egy-egy ellenséget külön-külön le tudj lőni, vagy vállalod a harcot a folyosó végén két csoportra szakadó ellenféllel? Mi legyen, ha az egyik varázslatos tekercsedet elhasználod, hogy elbánj egy nagyobb ellenféllel, de emiatt elveszíted a többi fegyveredet? Ha voltál már olyan helyzetben, hogy egyetlen döntés végzetes volt, akkor tudod, miről beszélek.

Az igazi varázs abban rejlik, hogy a játék lehetőséget ad arra, hogy a saját taktikádat építsd fel a szerencsédtől függően. Bár sokszor a szerencse dönthet, a tapasztalatod és a környezeted kiismerése nagyban befolyásolja a sikered.

A nehézség: Nem gyerekjáték

A Shiren 6 nem titkolja, hogy kegyetlen. Ha elbuksz, mindent elveszítesz – a tárgyakat, a pénzt, a szintet. Ez nem csak a játékélmény részét képezi, hanem igazi motivációs eszközként működik: minél többet buksz, annál inkább elmélyülsz a különböző rendszerek megértésében, próbálva legyőzni a nehézségeket. Az alázat szintjén érzed, hogy minden halál nemcsak kudarc, hanem egy újabb lehetőség a tanulásra. Az élmény egyfajta pörgős, de idegölő kísérlet: próbálj túljutni, miközben nem tudod, hogy a következő lépésed valóban szerencse, vagy elkerülhetetlen tragédia lesz.

A legrosszabb, hogy a legváratlanabb pillanatokban jöhetnek a csalódások. Egy csapda, amit nem vettél észre, egy véletlen támadás, és máris újra kezdheted. Viszont mindezek után megvan a lehetőséged arra, hogy online segítséget kérj, ami egy kicsit oldja a feszültséget – de csak egy kicsit. A segítség egy szép gesztus, de nem mindig érkezik időben, így elég sokszor maradunk magunkra a kudarcokkal.

A látvány: Friss, de nem tökéletes

Az új 3D-s vizuális stílus érdekes irányt vett, bár nem mondanám, hogy túlzottan kiemelkedő. A karakterek és a környezetek egy kicsit „chibi”-szerűek, ami néhol szerethető, máskor meg talán egy kicsit túlzottan is aranyos. A falvak kis játékkockákra emlékeztetnek, míg a különböző biológiai tájak (barlangok, erdők, tengerpartok) mind saját színpalettát kaptak, így valamivel izgalmasabbá téve a környezetet. Azonban az animációk elég fapadosak, egyáltalán nem hoznak ki mindent a vizuális dizájnból.

A zene egyébként hangulatos, de könnyen elfelejthető, így nem fogja megremegtetni a szívedet. A harmóniák inkább háttérzeneként működnek, nem túl erősek, de passzolnak az egész játék tónusához.