Shin chan: Shiro And The Coal Town

A játékmenet: Nyugodt és könnyed, mint egy kerti séta

A játékmenet nem bonyolult. Shin-chan, akinek a családja egy kis faluba költözik, hogy a papa új munkája révén közelebb legyen a szülővárosához, egyszerű dolgokat csinál: halászik, bogarakat fog, meg segít a falu népének, hogy mindenki boldog legyen. A gyűjtögetős mechanika itt is működik, bár a játék nem próbálja eladni magát komoly RPG-nek – inkább egy szórakoztató kaland, amit a gyerekek és a könnyed szórakozásra vágyó felnőttek is élvezhetnek.

A halászat nem bonyolult, de azért van benne egy kis csavar: kétféle horgászbotot is használhatsz, attól függően, hogy édesvízi halat vagy rákot akarsz fogni. A bogárfogás meg igazán szórakoztató, egy gombnyomás, és máris a kezedben a legújabb kis pók. A legjobb az egészben, hogy bár nem túl izgalmas, a hátterek annyira szépek, hogy nem bánod, hogy egész nap gyűjtögetsz.

A falu és a bányaváros: Két világ, egy játék

Akita, a kis falu és Coal Town, a bányaváros, ahol Shin-chan egy része az álmában találja magát, két teljesen különböző helyszínt képviselnek. Az Akita vidéke szép, virágokkal teli, minden egyes fűcsomó és virág szemet gyönyörködtet. Coal Town már más tészta: poros, elhagyatott utcák, fémes városkép, és egy csomó elavult, de vicces figura. Az egész játéknak van egy elbűvölő hangulata, ami engem arra emlékeztetett, mikor a régi japán animékben azt érezted, hogy a világ csak egy kicsit más, mint a miénk, és épp emiatt különleges.

Bár a gyűjtögetős mechanikák egy idő után eléggé ismétlődnek, az új helyek felfedezése mindig új vizuális élményt ad, amiért érdemes visszatérni. A festett háttér és az apró részletek annyira szépítik a játékot, hogy tényleg kedved támad sétálni a vidéki utakon, vagy felfedezni a titkos átjárókat a rizsföldek között.

A humor és a karakterek: Shin-chan stílusában

A Shin-chan sorozat egyik alapvető vonása a furcsa, sokszor abszurd humor, és a játék sem hagyja ki ezt a jellemzőt. Shin-chan, bár még csak ötéves, már most rögzíti magának az élet legnagyobb titkait a nők és a családi viccek körében. A szülők, a nagypapa, és mindenki más a városban hozzák a saját kis szórakoztató pillanataikat, és bár a humor nem mindenkinek való, azok számára, akik értékelik a japán kulturális sajátosságokat, igazán élvezetes lehet.

A legjobb rész számomra a Butt-Only Alien funkció volt, ami lehetővé teszi, hogy Shin-chan gyorsabban fusson, ha a fenekét magasra emeli. Igen, jól olvastad, és igen, ez az, ami miatt igazán szeretem a Shin-chan világot – az abszurd humor, ami már-már túlzottan egyszerű, de valahogy mégis szerethető.

Trolley versenyek: Az igazi móka késlekedéssel

A valódi móka akkor kezdődik, amikor a játék végre feloldja a trolley versenyeket, amikhez több órányi játékidő szükséges. És bár sokáig vársz, hogy végre ráülepedhess a kis szállítókocsira, megéri. A versenyek nem a hagyományos célba érésről szólnak, hanem arról, hogy a verseny közben minél több pontot gyűjts össze. A versenypályák többsége egyedi és tele van kihívásokkal, és imádtam a lehetőséget, hogy egyedi kocsit építhettem.