Puzzle Box Maker

Kockák, színek, flow

A Puzzle Box Maker ott lép be a képbe, ahol a Super Mario Maker hiánya már-már fájni kezdett Switchen, de nem akarja megváltani a világot, és főleg nem akar mérnököt csinálni belőlem. Ehelyett fogja a „csinálj egy pályát” gondolatát, lecsupaszítja, majd olyan természetességgel adja a kezembe, mintha mindig is erre vártam volna.

Az egész egy 2D-s vásznon indul: színek, gombok, semmi cicoma. Nincs hosszú tanulási görbe, nincs menürendszer-labirintus. Pár másodperc alatt összedobok valamit, ami vagy zseniális, vagy vállalhatatlan – de mindkettő az enyém. És ez a kulcs. Az azonnali visszacsatolás. Megrajzolom, majd azonnal játszom vele.

Minijáték-parádé, meglepően jó tempóval

A különböző módok – Run, Classic, Copycat, Bomb, Kubi – ugyanarra az alapra épülnek, mégis más ritmusban szólalnak meg. A Run például kifejezetten stresszes tud lenni a maga fortyogó veszélyfalával, míg a Classic inkább egy sínre tett, megfontoltabb színezés. Van bennük valami régi WiiWare-es őrület, főleg amikor a színezés kerül előtérbe – nekem konkrétan beugrott a Plättchen Twist ’N’ Paint, csak itt kevesebb az izzadás, több a flow.

Kubi, a lebegős kis kocka külön misét érdemel. Nem egy precíziós platformhős, inkább afféle „nem büntet, hanem enged” figura. Emiatt a játék barátságos, sőt néha túl elnéző – de ha bonyolultabb pályát rakok össze, hirtelen megvan a kihívás is. A nehézség így részben rajtam múlik, és ezt kifejezetten szerettem.

Az üvegplafon érzése

A szabadság azonban nem végtelen. Tervezéskor csak színekből építkezhetek, nincs ellenfélpakolás, nincs power-up-mániákus finomhangolás. Az ellenségek, gyűjthető cuccok automatikusan generálódnak, ami eleinte kényelmes, később viszont frusztráló. Van egy pont, ahol érzem: ennél mélyebbre nem enged. Ez nem Mario Maker, és nem is akar az lenni – de néha azért jó lenne egy fokkal több kontroll.

Ami nem mindig talál célba

Nem minden mód működik egyformán jól. A Claw például papíron ötletes, gyakorlatban viszont a lebegős fizika miatt szétesik, és inkább bosszant, mint szórakoztat. Szerencsére ez inkább kivétel, mint szabály, és a többi mód bőven kárpótol érte.

Közösség, könnyedség, hosszabb távú élvezet

A játék igazi ereje akkor mutatkozik meg, amikor megosztom a pályáimat, másokét próbálom ki, vagy split screenben bohóckodunk együtt. Van benne egy nagyon egészséges, családbarát arcade-vibe, ami a pontvadászattól a kreatív hülyéskedésig mindent lefed. Gyerekeknek ideális belépő, rutinos játékosoknak pedig kellemes játszótér.

Zárás

A Puzzle Box Maker nem tökéletes, és nem is akar mindenki kedvence lenni. Viszont amit csinál, azt szívvel-lélekkel teszi: játékossá, könnyeddé és azonnal élvezhetővé teszi az alkotást. Néha kevesebb több – és itt ez meglepően jól működik.