Lorelei And The Laser Eyes

Játékmenet: Az igazi kihívás ott kezdődik, ahol mások feladnák

A történet egyszerűen indul: egy mezőn kezdjük, egy autó mellett, és az első célunk egy közeli szállodába eljutni. És itt kezdődnek az igazi kérdések. Miért vagyunk itt? Mi történik valójában? Még maga a történet sem akarja, hogy azonnal megértsük, mi a helyzet. A játék összesen ennyit ad nekünk kezdetben, és a többi információt nekünk kell felfedezni. Ez a fajta rejtélyes megközelítés az, ami igazán működik, és igazán érdekes, mert a történetet csak akkor ismerjük meg, ha alaposan körülnézünk, és a legtöbb dolog, amit megtudunk, az általunk szerzett nyomokból jön.

Az alapmechanizmus egy régi iskola: felfedezés, logikai rejtvények megoldása, és a türelem próbára tétele. A szállodában minden egyes ajtó, doboz és zár egy újabb kihívást jelent, amit nekünk kell megoldanunk. A legnagyobb öröm pedig abban rejlik, hogy amikor végre sikerül kinyitni egy ajtót, vagy megtalálni egy kulcsot, a megoldás olyan érzést ad, mintha egy rejtett titkot fedeztünk volna fel. Ez a fajta problémamegoldás tisztán logikai alapokra épít, és szinte minden megoldható, ha elég figyelmesek vagyunk.

A stílus: Fekete-fehér művészeti csoda

Ami igazán megfogja az embert a Lorelei and the Laser Eyes játékban, az nem csupán a történet, hanem a művészeti stílus. A játék fekete-fehér, néha egy-egy színes elem tűnik fel, hogy kiemeljen egy-egy fontos dolgot. Ez a stílus olyan, mintha egy régi némafilmet néznénk, és bár az elején azt gondolhatnánk, hogy ez egy elavult választás, valójában pont ez adja meg a játék igazi varázsát. A stílusos, stilizált környezet és a lassú tempó segítenek, hogy a történet és a rejtvények ne csak egy élményt adjanak, hanem egy művészeti alkotást is. Minden interakció – legyen szó ajtónyitásról vagy egy egyszerű szövegről – egy-egy újabb réteget ad a hangulathoz.

A rejtvények: Rettegj, de szeresd őket

A játék legnagyobb erőssége a rejtvények, és ebből a szempontból Lorelei and the Laser Eyes igazi kihívás. Nincs könnyű megoldás, nincs gyors válasz, és sokszor meg fogsz akadni egy-egy részletnél, amit csak hosszas felfedezés után találsz meg. Mi több, a játéknak van egy régi iskola mentalitása: itt nem kapunk útmutatásokat, nincsenek nyilvánvaló jelek, és nincs olyan megoldás, ami a kezünkbe nyújtaná a kulcsot. A játék egyedül hagy minket a szállodában, és arra kényszerít, hogy saját magunk próbálkozzunk megoldani a rejtélyeket. Ha nem szereted, ha valami végig követ, és az agyadat is próbára teszi, akkor lehet, hogy nem a te játékod.

A gyenge pontok: Az apróbb hibák

Bár a játék sok szempontból izgalmas, akad néhány olyan részlet, ami nem teljesen működik. Például az archaikus számítógépes szekciók, amik egy kicsit túlzottan elnyúlnak, és bár kezdetben érdekesek, később már nem annyira szórakoztatóak. Az is probléma, hogy a játék nem ad segítséget, ha elakadsz, és időnként egy-egy apró dolognak is elég nagy szerepe van a megoldásban, amit nehéz észrevenni. Azok, akik nem szívesen túrják fel a világot a legapróbb részletekért, csalódhatnak. Ez a játék ugyanis nem fogja kézen fogni a játékosokat – ha nem szeretnél a felfedezéshez komoly erőfeszítéseket tenni, talán nem a legjobb választás.