Library Of Ruina

A történet: Egy érdekes alap, de túl lassú tempóval

A Library of Ruina története egy szinte elviselhetetlenül lassú utazás, amelyben minden döntés és minden interakció egy hatalmas adag szöveget és párbeszédet tartalmaz. Az alapötlet, hogy egy AI, Angela, aki emberré szeretne válni, és Roland, a könyvtár fenntartásáért felelős férfi, akit az őrült világukban kell végigvezetnünk, nem hangzik rosszul. A probléma ott kezdődik, hogy a történet mesélésének formája olyan súlyosan vontatott, hogy a játékélmény hamar unalmassá válik. A karakterek érdekesek, de a hosszú dialógusok, amelyek többnyire szóban elmondott háttérinformációk, lassítják az egyébként izgalmas történetet.

A napi rutin nagy része, hogy szembesülünk egy-egy vendéggel, akit meghívunk a könyvtárba, majd következik egy intenzív kártyás csata, hogy végül „könyvet” készítsünk belőlük. Azonban a játék történetét övező dialógusok, amelyek néha több mint 10-15 percesek, csak megerősítik azt az érzést, hogy a játék kényszerít minket arra, hogy áttörjünk a túlságosan is elnyújtott szövegeken.

Játékmenet: A kártyák mögött egy remek harcrendszer bújik meg

A harcrendszer a játék legerősebb része. A kártyás alapú harcok kifejezetten szórakoztatóak, és gyorsan bele lehet jönni, ha már játszottál más hasonló rendszerekkel. A statikus és dinamikus kártyák kombinációja lehetővé teszi a stratégiai megközelítést, és rengeteg lehetőséget ad arra, hogy minden egyes harcban új kombinációkat próbálj ki. Az alapvető játékmenet könnyen elsajátítható, de ahogy a játék halad előre, egyre több finomságot és technikai trükköt ad hozzá.

A játék egyik erőssége, hogy a harcok nemcsak az ellenfelek legyőzésére, hanem egy stratégiai szintre emelik a dolgokat, ahol figyelembe kell venni a karakterek gyengeségeit és különleges képességeit. A Persona 5 stílusú „Persona Breaks” és más speciális technikák bevezetése egy szinttel mélyebb harcokat kínál, mint amit elsőre gondolnánk.

Switch verzió: A játék legnagyobb gyenge pontja

Bár a Library of Ruina egy komplex és szórakoztató játék, a Switch portolás nem igazán sikerült jól. Az egyik legnagyobb probléma a borzasztóan apró betűk, amik rendkívül fárasztóvá teszik a hosszú olvasós szekvenciákat, főleg ha tévén játszol. Az apró szövegek és a gyakran színes háttérrel kombinált nehezen olvasható elemek komolyan rontják a játékélményt. Akárhányszor megpróbáltam áttekinteni egy-egy Abnormality Page-t vagy Battle Symbolt, mindig egy rémálom volt, hogy kinyomozzam, mit is csinál pontosan az a képesség. Az ilyen típusú hibák sokkal súlyosabbak lesznek, ha a játékkal való haladás során, hosszabb játékidő után is folyamatosan szembesülünk velük.

A menük szintén nem segítenek, hogy bármit is könnyen elérhessünk. Lassú reakcióidők és egyértelműen nem optimalizált dizájn rontja az élményt. Mivel a játék nagy része a menük böngészéséből áll, hogy a megfelelő kártyákat és eszközöket hozzáadjuk a harcokhoz, a Switch port nem segít ezen a problémán, hanem inkább még ront rajta.

A világ és karakterek: Érdekes, de túl sötét

A Library of Ruina világa érdekes, de a sötét, disztópikus hangulat már-már túl sok. A város, amelyet a történet ábrázol, a halál, az erőszak és a korrupció melegágya, és bár az ilyen típusú háttér jól illeszkedik a játék tematikájához, hosszú távon kicsit fárasztóvá válik. A karakterek és azok történetei érdekesek, de sokszor úgy érzem, hogy az elbeszélés túlságosan elhúzódik, és sok felesleges részletet tartalmaz. A játék rengeteg szórakoztató és izgalmas elemet kínál, de valahogy nem sikerül igazán összeforrnia az egésznek.

Összegzés: Nagy potenciál, de a port hibái tönkreteszik az élményt

A Library of Ruina igazi kihívás, és bár az alapjai erősek, a Switch verzió gyenge portolása és a rendszeres problémák rontják az élményt. A harcok remekek, a világ érdekes, de az állandóan ismétlődő menükezelés, a kisbetűs szövegek és a lassú tempó végül kiölik a játék varázsát. Ha mindezeket képes vagy figyelmen kívül hagyni, akkor egy mély és elgondolkodtató élményt találsz, de sajnos a Switch verzió nem a legjobb módja ennek a játéknak.

Pozitívumok

• Remek kártyás harcrendszer, ami elég mély és szórakoztató.
• Érdekes világ és karakterek.
• A Golden Mode új, izgalmas elemeket ad hozzá.

Negatívumok

• Szörnyen kisbetűs szövegek és nehezen olvasható információk.
• Lassú menük, és a portolás gyenge optimalizálása.
• Túlzott ismétlés és elnyújtott történeti szegmensek.