I Am Dead

A Szellemi Látogatás – "Mi van, ha...?"

A játékban Morris Lupton, a múzeumi kurátor szelleme a főhős, aki miután elhunyt, nem épp a csendes, békés nyugodalmat élvezi, hanem inkább egyfajta szellemi voyeur szerepben, emberek gondolataiba és emlékeibe hatolva próbálja megtalálni a sziget új őrét. Mindezt egy halott kutya, Sparky, vezényli le. Még az életben egyszerű volt a dolgunk, de most még a halál után is dolgoznunk kell.

Ahogy már említettem, a játék felütése elég szürreális és fura, de az egész koncepció egy kellemes felfedező élménnyé válik. A játékot a rejtett tárgyak keresésére építették, és bár ez önállóan nem hangzik túlságosan izgalmasnak, itt mégis van valami bája. A látványos "szeletelés" mechanikája például tök jó ötlet, amikor az emlékeinket úgy fedezzük fel, hogy beleláthatunk az egyes dolgokba. Szeletelj egy paradicsomot, és láthatod a belsejét. Ugyanezt csináld egy emberrel, és visszarepítenek az emlékekbe, amiket Morris halála előtt élt át. Mindez jól szolgálja a játék egyedi hangulatát, de sajnos a játékmechanika néha nem mindig bírja el a nyomást.

Képes Emlékek, De Kevés Kihívás

A játékmenet nagy részét az emlékek feltárása adja. Minden egyes nyomozás egy olyan diorámát jelent, amit csak egy kis mozgással tudsz manipulálni, és az egész olyan, mintha a Finders Keepers játék műfajának egy szellemes verzióját látnánk. Az emlékek felfedezése során különböző tárgyakat kell keresnünk a sziget különböző helyein. Nincs nagy feszültség vagy izgalom a felfedezésben, inkább csak egy nyugodt barangolás, ami valóban elgondolkodtató élményt nyújt.

A játékmenet leginkább egy "rejtett tárgy" keresős élmény, de egyáltalán nem olyan pörgős vagy kihívásokkal teli, mint amire egyesek számíthatnak. A játék egyébként szép, a látványos vizuális stílus jól kiegészíti a nyugodt hangulatot, de néha túlságosan "indie"-nek tűnik. Az a fajta stílus, amit ma már rengeteg más játékban láthatunk, és bár szép, nem igazán okoz WOW élményt. A kontroller reakciói is kicsit idegesítőek lehetnek, főleg ha éppen pörögni szeretnél, de szerencsére nem kell sietni, mert az idővel nem lesz problémád.

A Részletek, Amik Elcsúsztak

Bár a játék karakterei érdekesek és érdemes felfedezni őket, valahogy a párbeszédek nem érik el azt a szintet, amit egy ilyen történet megérdemelne. A kutya, Sparky, a maga hiper-őszinte hangjával kicsit sok lehet, de ez igazából szubjektív kérdés. Ami viszont valóban zavart, az Morris karakterének amerikai kifejezései voltak, ami eléggé kizökkentett a játék hangulatából, mivel ő brit karakter. Ez apró hiba, de mégis elég bosszantó, ha az ember próbál teljesen belemerülni a történetbe.