UnderHero

Egy minion szerepébe bújva

Az alapfelállás elég friss: a főhős már a játék elején megkapja a maga kis halálát, és innen kezdődik az igazi történet. Ahelyett, hogy a szokásos főhőst irányítanánk, most egy miniont alakítunk, aki elkezd saját küldetésen részt venni, hogy visszaszerezze a kulcsfontosságú tárgyakat, amikkel újra bejuthatunk a főgonosz kastélyába. Igen, tényleg jól olvasod. A játéknak egy nagyon egyedi és humoros hangvételű alapsztorija van, ami folyton meglep minket: a humor, a szarkazmus és a tipikus videojáték klisék kifigurázása folyamatosan jelen van, ami feldobja a játékmenetet.

A játékmenet – Metroidvania és Paper Mario találkozása

Az UnderHero játékmenete egy érdekes keveréke a Metroidvania és a Paper Mario stílusának. A legtöbb időt a 2D-s világokban való navigálásra, ugrálásra és a különböző akadályok leküzdésére szánjuk. Útközben gyűjtögetjük az alapanyagokat, fejlesztéseket, és persze megoldjuk a különböző feladatokat. Az alapszintű harcok egyszerűek, de egyáltalán nem unalmasak. Minden egyes támadás és védekezés mögött a karakter statisztikái állnak, így nemcsak a reflexeink számítanak, hanem az is, hogy milyen jól használjuk a fejlesztéseinket.

A játék egyébként szereti eljátszani a videojáték-klisékkel. Az egyik korai jelenetben például egy fát kell felmászni, de mivel a minionunk nem tud ugrani elég magasra, egy teljesen abszurd és vicces megoldás következik: egy lift, amihez egy biztosítékot kell szereznünk. Ez az abszurditás és a jól időzített poénok végig ott vannak, és folyamatosan rávesznek minket, hogy kíváncsian folytassuk a játékot.

Harcok és taktika – időzítés és türelem

A harcrendszerben az időzítés kulcsfontosságú. Minden támadás és védekezés a zene ütemére épül, így ha a támadásokat pontosan a ritmusra indítjuk, több kárt tudunk okozni. Emellett az ellenfelek is különböző erősségekkel és gyengeségekkel rendelkeznek, így sosem unalmas a küzdelem. Az UnderHero harcai gyakran egyszerűek, de mindig van egy kis taktikai réteg, ami miatt érdemes figyelni a részletekre. Az egyik fegyver például egy lassan töltődő kalapács, ami óriási sebzést okoz, de ha nem időzítjük jól, könnyen fel tudják törni a védelmünket.

Az egyetlen dolog, ami kicsit bosszantó, hogy a szórakoztató slingshot (parittya) irányítása kissé érzékeny, így néha nehézkesebb használni, mint a többi fegyvert. Itt éreztem, hogy egy kis finomhangolás jól jött volna, hogy még pörgősebb legyen a harc.

A látvány és a hangulat – pixel art újragondolva

A grafika egyedi, és bár pixel art stílusú, nem igazán érezni azt a tipikus "retro" érzést. Minden egyes környezet színpompás, a karakterek animációja egyszerű, de hatásos, és a játék hangulata mindvégig vidám, a pici, de fontos részletek pedig jól átadják az egyes karakterek egyedi személyiségét. A Switch változatnál azonban előfordulnak néha grafikai zűrök, mint például amikor egy ugrásnál véletlenül áthaladunk a platform szélén, vagy amikor egy szűk résen beragadunk és a karakterünk furcsán lebegni kezd a levegőben. Ilyen apróságok, de szerencsére nem túl gyakoriak, és nem rombolják le drámaian az élményt.

A végeredmény – egy indie, ami a maga kis szórakoztatóságával igazi különleges élmény

UnderHero egy olyan játék, amely képes kellemes meglepetéseket okozni. A humor, a szarkazmus és a jól kidolgozott játékmenet összhangja egy szórakoztató élményt ad, amit az ember nem szívesen hagy abba. Azonban a játék nem mentes a kisebb hibáktól, mint a nehézkes irányítás, a grafikával kapcsolatos apró zűrök, és a néha monoton felfedezés. Ha az ember hajlandó ezeket figyelmen kívül hagyni, egy szórakoztató, szellemileg igényes RPG-t kap, amit nyugodtan ajánlhatok bárkinek, aki egy mélyebb, de könnyed kalandra vágyik.