Turrican Flashback

Hogy lehet az, hogy egy legendás platformer sorozat épp csak úgy visszatér, és pont a legjobb rész marad ki belőle? A Turrican Flashback nemcsak azért izgalmas, mert újra játszhatjuk a klasszikusokat, hanem azért is, mert hiányzik belőle az egyik legfontosabb rész. Igen, Super Turrican 2, te vagy az, akit mindannyian vártunk. De mégis, mit ad ez a gyűjtemény akkor, ha figyelembe vesszük a kihagyott lehetőséget?

Törzs

Mielőtt megadnánk neki, hogy miért is olyan szörnyű ez a kihagyás, lássuk a pozitívumokat, mert az Amiga klasszikusok azért még mindig működnek. A játékmenet nem változott, és ugyanúgy izgalmas, mint akkor volt. A gyors akció, a titkos helyek felfedezése, az elektromos sugár, amivel az ellenségeket le lehet fagyasztani – ezek mind olyan elemek, amelyek visszarepítenek a régi szép időkbe. Igazi run and gun akció, amiben a harcok és a felfedezés egyaránt fontos szerepet kapnak.

A platformok és a szinttervezés jól megoldott, bár van, aki nem szereti az európai platformer-ekre jellemző "nyitott" térkép kialakítást, ahol a szabad mozgás mellett sokszor az üres tér, az átlátszó blokkok és a lebegő platformok okoznak fejtörést. Ha valaki bonyolultabb, lineárisabb pályákat keres, azoknak ez nem lesz ideális választás. Viszont a pályák minősége konzisztens, és a szintek változatossága is szórakoztató. Ahogy haladsz előre, újabb elrejtett kincseket, újabb titkos pályákat fedezhetsz fel, amik mind hozzátesznek a játék élvezetéhez.

A harcrendszer tökéletesen illeszkedik a Turrican sorozat hangulatához: egyszerű, de mégis dinamikus, ahol a mozgás és a gyors döntések döntik el, hogy győzöl-e vagy sem. Az ellenségek változatosak, és mindegyiknek megvan a maga taktikai kihívása. Az irányítás könnyen megszokható, és igazából nem igazán éreztem a régi platformerekben megszokott frusztráló hibákat.

Az, hogy egy-egy bossa harcot minden szinten beillesztettek, kifejezetten üdítő frissességet ad a játéknak. Azonban itt is érezni, hogy egy-két szempontból túl egyszerűek ezek a harcok, és mivel nem vagyunk már gyerekek, könnyen belefáradhatunk az ismétlődő mintákba.

A grafika viszont tényleg megérdemli az elismerést. A színes pixel art világ, a 16-bites hangulat mindent visszahoz, amit a klasszikus játékok adtak. A zenék és a hangulat szinte egyedülálló, ahogy a pályák végig kalandoznak a különböző területeken – a zene és a látvány tökéletesen visszaadja azt a régi Turrican varázst.

Zárás

Bár a Turrican Flashback egy igazi retro élmény, az, hogy Super Turrican 2 nem szerepel benne, egy hatalmas hiányosság. A gyűjtemény jónak tűnik, ha nem bánod, hogy a legjobb rész kimaradt, de ha te is úgy vagy vele, mint én, hogy minden egyes apró részlet számít, akkor egy picit csalódni fogsz. Mégis, a négy játék is bőséges szórakozást kínál, és ha csak egy kis nosztalgiázásra vágysz, akkor érdemes belemerülni. Ha komolyabb Turrican rajongó vagy, akkor biztosan jobban jársz a Turrican Anthology-val, de ha csak egy könnyed, szórakoztató platformer élményre vágysz, akkor ezt ne hagyd ki!